Befektetés

Csak a Telekom úszta meg az esést

Biztató kezdés után eladói nyomás alá került a Budapesti Értéktőzsde, a negatív hangulathoz hozzájárult, hogy egy minisztereket és a török állami Halkbankot is érintő korrupciós vizsgálat miatt több mint 5 százalékot esett a Magyarországgal azonos régióba sorolt török tőzsde. A BUX végül 0,87 százalékkal gyengülve 18 618 ponton végzett, a négy nagy papír közül három csökkenéssel zárt.

Nem sikerült a kitörés az OTP-nek

A Budapesti Értéktőzsde vezető papírjainak árfolyammozgását összesítő index, a BUX egy szélesedő alakzatban mozog. Ez annyit jelent, hogy az árfolyam két csökkenő trendvonal között halad, amelyek közül esetünkben a felső a kevésbé meredek. A tegnapi napon a jegyzés ismét a felső trendvonalba ütközött majd - a korábbi emelkedő trend vonalának visszatesztelése után - "délnek" fordult és már korrigálta a legutóbbi négy nap emelkedésének harmadát. A legutóbbi mélypont amellett, hogy a meredekebb esésű csökkenő trendvonalon helyezkedett el, egyúttal egy emelkedőt is kijelölt az augusztus 28-i minimummal együtt. Ez a helyzet segíti egy fordulatnak a kialakulását, ugyanis a tapasztalat szerint az effajta szélesedő formáció területét az árfolyam a kevésbé meredek trendvonal irányába, esetünkben felfelé hagyja el. A tegnapi csökkenést a 18 432 pont közelében állíthatja meg egy Fibonacci szint, majd ezután az újonnan létrejött emelkedő trendvonal következik 18 270 pont közelében, majd egy fontos támasz 18 150-nél. Tartós fordulathoz jelenleg 18 880 pont feletti zárásokra lenne szükség, amire igen kicsi esély látszik. A Mol részvények árfolyamának grafikonja azt mutatja, hogy a jegyzés trendje egy W alakzat keretében megfordult. Heti bázisú grafikonon ez azt jelentette, hogy az árfolyam sikeresen tesztelte a 13 760-as támaszt. A kurzus átlépte a nyakvonalat, azonban a formációból számítható célárfolyam (14 950) előtt megakadt. Ebben a helyzetben a nyakvonal visszatesztelése következhet 14 260 forintnál, majd ha az sikeres, akkor a jegyzés ismét emelkedésnek indulhat. Az emelkedés számára akadály a legutóbbi csúcs (14 595) közelében illetve a 14 760-as Fibonacci szint következik. Abban az esetben, ha a nyakvonal nem nyújtana támaszt, úgy a jegyzés a 13 630-as minimum közelébe eshet ismét.

Hamarosan jelenteni kell a határidős ügyleteket az Európai Uniónak

Alig két hónap múlva minden piaci szereplőnek, köztük az energetikai és ipari nagyvállalatok döntő többségének jelenteniük kell az általuk kötött határidős és opciós ügyleteket. Mivel a vállalatok úgy felelhetnek meg az Európai Unió által a piac átláthatósága érdekében hozott szabályozásnak, ha kapcsolatba lépnek az erre a feladatra létrehozott kereskedelmi adattárral, a felkészülést időben el kellene kezdeniük − hívja fel figyelmet a Keler a Napi Gazdasághoz eljutatott közleményben. Magyarországon ebben a folyamatban a Keler lehet a természetes partner. Egy nemrégiben közzétett banki felmérés alapján a devizaárfolyam-kockázatot ma már a nagyvállalatok 86 százaléka kezeli határidős vagy opciós ügyletek kötésével. Az uniós tőkepiaci rendelet nyomán 2014. február 12-étől az összes derivatív tranzakció adatát a tranzakcióban részt vevő felek az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felé kötelesek jelenteni. Ily módon az ESMA átláthatóbbá, egyúttal biztonságosabbá kívánja tenni a piacot, a származtatott, azaz határidős, opciós és egyéb csereügyletek 95 százaléka ugyanis jelenleg a tőzsdén kívül bonyolódik le. Mivel az adatközlés elmulasztása súlyos büntetéssel jár, a pénzügyi szolgáltató és termelő vállalatoknak egyaránt időben fel kellene készülniük a kötelezettség teljesítésére. Annál inkább, mert az uniós pénzügyi adatszolgáltatás egészen új kihívás a magyar cégek számára. Ehhez pedig nemcsak kapcsolatra van szükség az adatokat az ESMA-hoz továbbító kereskedési adattárakhoz, hanem végre kellene hajtani azokat az informatikai fejlesztéseket is, amelyek zökkenőmentesen és a megfelelő elektronikus formában továbbítják az előírt adatokat.

Átmeneti hozamemelkedést hozhat a Fed

Legfeljebb átmeneti hozamemelkedést okozhat a magyar piacon az amerikai Fed gazdaságélénkítő programjának leépítése, középtávon azonban nem vár érdemi változást a piaci folyamatokban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese − írta az MTI-Eco a Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorára hivatkozva. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris politikai döntéshozó testületének e heti ülésétől a befektetők azt remélik, hogy az eddigieknél erőteljesebb jelzést ad arra nézve, hogy a bank mikor és mekkora lendülettel kezdi meg havi 85 milliárd dolláros gazdaságélénkítő programjának leépítését. Borbély László András középtávon nem vár érdemi változást a Fed lépésétől. Kifejtette: az ugyanis nem jelenti azt, hogy nem fog egyáltalán pénzt juttatni a rendszerbe a Fed vagy hogy kivon, csupán a pénzteremtés ütemét lassítják. Vagyis a pénzteremtés továbbra is működni fog, az amerikai befektetők pedig ezután is keresni fogják a magas kamatú befektetéseket is. Hozzátette, hogy átmeneti zavart ugyanakkor okozhat a döntés, hiszen ha a befektetők arra számítanak, hogy a fejlődő piaci alapokban hozamemelkedés következik be, akkor ez egy öngerjesztő folyamatként tőkekivonást eredményezhet ezekből az alapokból. Így az érintett alapok kénytelenek lesznek állampapírokat eladni, akár magyart is, és az eladások ténylegesen hozamemelkedést generálnak. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese emlékeztetett, hogy májusban, amikor az első spekulációk megjelentek a Fed mennyiségi enyhítési programjának visszafogásáról − szintén átmeneti hatásként −, tőkekivonás jelentkezett a fejlődő piacokról, de szerencsére Magyarország kevésbé volt célpont.