Legfeljebb átmeneti hozamemelkedést okozhat a magyar piacon az amerikai Fed gazdaságélénkítő programjának leépítése, középtávon azonban nem vár érdemi változást a piaci folyamatokban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese − írta az MTI-Eco a Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorára hivatkozva. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris politikai döntéshozó testületének e heti ülésétől a befektetők azt remélik, hogy az eddigieknél erőteljesebb jelzést ad arra nézve, hogy a bank mikor és mekkora lendülettel kezdi meg havi 85 milliárd dolláros gazdaságélénkítő programjának leépítését. Borbély László András középtávon nem vár érdemi változást a Fed lépésétől. Kifejtette: az ugyanis nem jelenti azt, hogy nem fog egyáltalán pénzt juttatni a rendszerbe a Fed vagy hogy kivon, csupán a pénzteremtés ütemét lassítják. Vagyis a pénzteremtés továbbra is működni fog, az amerikai befektetők pedig ezután is keresni fogják a magas kamatú befektetéseket is. Hozzátette, hogy átmeneti zavart ugyanakkor okozhat a döntés, hiszen ha a befektetők arra számítanak, hogy a fejlődő piaci alapokban hozamemelkedés következik be, akkor ez egy öngerjesztő folyamatként tőkekivonást eredményezhet ezekből az alapokból. Így az érintett alapok kénytelenek lesznek állampapírokat eladni, akár magyart is, és az eladások ténylegesen hozamemelkedést generálnak. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese emlékeztetett, hogy májusban, amikor az első spekulációk megjelentek a Fed mennyiségi enyhítési programjának visszafogásáról − szintén átmeneti hatásként −, tőkekivonás jelentkezett a fejlődő piacokról, de szerencsére Magyarország kevésbé volt célpont.
Szerző: Deák Bálint
