Fájhat a feje a brit pénzügyminiszternek, elszálltak a hosszú kötvényhozamok, ami azt jelenti, hogy az újonnan kibocsátandó állampapírokat is csak magasabb hozamért cserébe lesznek hajlandók lejegyezni a befektetők, vagyis megnőhet az államadósság finanszírozás kamatköltsége.
Kedden ugyanis nem akármi történt, 28 éves rekordra kúsztak fel a fontban jegyzett hosszú kötvényhozamok.
A 30 éves kötvény éves hozama felment 5,78 százalékra, amire 1998 óta nem volt példa. A tízéves referenciapapíré pedig 5 százalék fölé emelkedett, a 2008-as pénzügyi válság óta először.
A hozamok emelkedésével rosszul jártak azok, akik korábban vettek ilyen papírokat, mivel a piaci hozamok emelkedésével párhuzamosan nekik árfolyamveszteségük keletkezik.
A befektetők egyrészt aggódnak az elszálló energiaárak miatt, másrészt egyre biztosabbra veszik, hogy a Munkáspárt súlyos vereséget szenved a következő választáson. Akárki is lesz Starmer utódja, a választók megnyugtatására valószínűleg olyan intézkedésekre kényszerül, ami csak tovább növeli majd az államadósságot.
Sőt, a 100 dollár/hordó árszint felett ragadt olajárak miatt egyre nagyobb kockázat az infláció emelkedése is, ez pedig kamatemelésre kényszerítheti a Bank of England-t. A piacok most három (egyenként 25 bázispontos) kamatemelést áraznak idénre - írta a Bloomberg. Ha pedig a piacok emelkedő kamatkörnyezetet áraznak, akkor nem most fognak állampapírokat venni, hanem később, így a másodpiacon egyértelműen az eladók vannak túlsúlyban, ennek eredménye pedig csökkenő árfolyamok és emelkedő hozamok.
Rossz hír, hogy a kötvénypiac olyan szereplői, mint a nyugdíjalapok is inkább kivárnak, holott a korábbi évtizedekben épp az ő vásárlásaik jelentették a biztos keresletet az állampapírpiac hosszú oldalán.
Az 5,1 százalékos kötvényhozam azt jelenti, hogy a 10-éves futamidőn az államadósság finanszírozása többe kerül a briteknek, mint például Csehországban, ahol csak 4,9 százalék a mutató. Magyarországon 6 százalék, az USA-ban 4,4 százalék most a 10-éves kötvények hozama.