Kinyílt az olló, az elmúlt hetekben annyit estek a piaci kötvényhozamok, hogy egyre látványosabbá vált a lakossági állampapír befektetőknek kínált prémium mértéke.

A messze legnépszerűbb Fix Magyar Állampapír továbbra is évi 7,18 százalékos hozamhoz juttatja a befektetőket, ezzel szemben az ugyanígy 5 éves futamidejű "piaci”, az intézményi befektetőknek (bankok, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak) szóló, de magánszemélyek által is birtokolható magyar államkötvény hozama 5,9 százalék alá esett.

Az ötéves piaci kötvényhozam egyébként jóval lejjebb ereszkedett a március 22-i csúcsnál, azaz 7,3 százaléknál, de már annál is alacsonyabb, ahol az iráni válság kitörése előtti napokban járt.

Amikor a kötvénypiacon hozamcsökkenés történik, annak alapvetően lehet örülni, hiszen:

• csökken az államadósság finanszírozásának a költsége, a befektetők ugyanis beérik alacsonyabb hozammal
• a hosszú kötvényeknél megfigyelhető hozamcsökkenés lejjebb hozza a banki jelzáloghitel kamatok szintjét is
• jót tesz a gazdaságnak, mivel az újonnan megképződő jövedelmeknél kevésbé ösztönöz megtakarításokra
• a magasabb hozamszinteken megvett kötvényeken árfolyamnyereség képződik
• felértékeli a tőzsdei részvényeket

Ráadásul most úgy tűnik, a piaci kötvényhozamok csökkenése előtt maradt még tér, akár oda is eljuthatunk, ahol a lengyel állampapírokat árazza a piac. De e nélkül is szembetűnő, milyen magas prémiumot kap a lakosság a FixMÁP tartásával, szóval egyáltalán nem biztos, hogy ez az évi 7 százalékos kamat és a 7,18 százalékos hozam sokáig fenntartható, illetve indokolt. Főleg, ha ránézünk az inflációs adatra, amely márciusban évi mindössze 1,8 százalék volt. Vagyis a reálhozam 5 százalékpont feletti, miközben a historikus adatok alapján 1-2 százalékpont az életszerű.

Persze akkor nem tűnik soknak, ha a 7,18 százalékos FixMÁP hozamot a háztartások inflációs várakozásával vetjük össze. Az MNB felmérése szerint az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja szinte pontosan erre a szintre, 7,2 százalékra csökkent a 2025 negyedik negyedévi 8,2 százalékról.

A kereslet egyébként nőhet az állampapírokra, a jegybanki elemzés is kitért rá, hogy a következő egy évben megtakarítást tervezők aránya 3 százalékponttal, 57 százalékra emelkedett a munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartások esetén. 

Beérné kevesebbel a lakosság is, mint 7 százalék?

A 7 százalékos kamat ellenére a heti állampapír értékesítési adatok mégis a kereslet megtorpanását mutatják. A legkeresettebb papír továbbra is a FixMÁP, de az előző héten ebből csak 35,6 milliárd forintnyit vettek a magyarországi magánbefektetők, szóval a trend mintha ellene szólna az aktuális sorozat lezárásának és új, alacsonyabb kamatozású FixMÁP piacra dobásának.

Ugyanakkor az ÁKK részéről az éves forrásbevonási terv időarányosan jól halad, és ha nem kell év közben emelni a nettó finanszírozáson, azaz nem kell hozzányúlni a költségvetéshez (vagyis sikerül tartani a hiánycélt), akkor viszont elvileg beleférne a legnépszerűbb lakossági állampapírnál a kamatcsökkentés. Ami egyébként nem is lenne ördögtől való, egy 50 bázispontos vágással is csak visszatérnénk a 2025 októberi állapothoz.

A lakossági állampapír kínálatban megtalálható változó kamatozású kötvényekre, különösen a Bónusz Állampapírra valószínűleg csökkenni fog a kereslet, hiszen ezeknek a kamatát három havonta a rövid oldali állampapírhozamokhoz indexálják, szóval ha tartós marad a piaci hozamok csökkenése, netán a közeljövőben kamatot vág a jegybank, nem elvetendő ötlet a BMÁP-okat például FixMÁP-ra vagy Magyar Állampapír Pluszra cserélni, figyelembe véve persze azt, kinek milyen sorozatú Bónusz papírja van és azokon mekkora a kamatprémium.

A historikus adatok alapján egyébként valóban előfordulhat, hogy a jövőben alacsonyabb, fix kamatozású lakossági állampapír kerül kibocsátásra, azonban erről jelenleg nem áll rendelkezésünkre konkrét információ

– mondta lapunknak Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. private banking igazgató-helyettese.

Hozzátéve, amennyiben a kedvező piaci hangulat fennmarad és Magyarország teljesíti az euró bevezetésének előfeltételét jelentő ERM II rendszer kritériumait, úgy egy markánsabb hozamcsökkenés következhet be középtávon. Ebben az esetben érdemes lehet a befektetőknek hosszabb lejáratú értékpapírokat választaniuk, például a 2041/A vagy a 2051/G sorozatot, amelyeket névérték alatti szinteken – előbbit 72 százalékos, utóbbit pedig 76 százalékos árfolyamszintek közelében, 6 százalék körüli hozam mellett – tudják megvásárolni. Azok számára viszont, akik bizonytalanabbak a jövőbeni kilátásokat illetően, megfelelő alternatívát jelenthet a 7 százalékos kamatozású FixMÁP – mondta Beschenbacher Kornél.

De hogyan lehetett az elmúlt napokban rengeteget keresni piaci állampapírokkal?

A hozamcsökkenés a kötvény árfolyamának, vagy piaci értékének emelkedésével jár, hiszen ezek fix kamatozású állampapírok, a kamat mértéke a futamidő alatt végig ugyanannyi. Ha a befektetők hozamelvárása csökken, akkor a korábban magasabb piaci hozam mellett kibocsátott kötvények vonzóbbá válnak, a befektetők hajlandók azokat magasabb árfolyamon is megvásárolni, így a lejáratig érvényes hozamuk kevesebb lesz.

Így történt ez a hosszú magyar állampapírokkal is. A választás előtti pénteken, április 10-én megvásárolt államkötvények hozamai markáns csökkenésbe kezdtek, így akik akkor bevásároltak, azok mára árfolyamszinten több mint 10 százalékos emelkedést tapasztalhattak. A 2041/A (15 éves) és a 2051/G (25 éves) papírok esetében is jelentős, mintegy 20 százalékos elmozdulás volt megfigyelhető.

Ha Magyarország megfelel az euróbevezetés kritériumainak, a hosszú lejáratú kötvényhozamok a 3,5-4 százalék körüli sávba süllyedhetnek középtávon, ami azt jelentené, hogy a 10, 15 és 25 éves államkötvények árfolyama akár további 15-30 százalékos emelkedési potenciállal is rendelkezhet

– mondta az SPB private banking igazgató-helyettese.