Folytatódott a hitelezés felpörgése az év második negyedévében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közölt adatai szerint a háztartások hitelállománya 6 százalékkal, míg a vállalatoké 3,9 százalékkal bővült éves alapon. Ez viszonylag nagy növekedésnek számít a szektorban, azonban a 2023-as bezuhanás miatt van még hova fejlődniük a számoknak.
Április és június között mintegy 281 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelek állománya, ez az előző negyedévhez viszonyítva 4,2 százalékos emelkedést jelent. Ezzel a felgyorsult hiteldinamikával európai uniós összehasonlításban az első negyedben helyezkedünk el, sőt, még a visegrádi országok tendenciájánál is az átlagos számok felett van Magyarország.
Az új hitelszerződések volumene a második negyedévben 731 milliárd forintot tett ki, ezzel 76 százalékkal meghaladva a 2023-as alacsony kibocsátást.
- A növekedés elsősorban a lakáshitelek 167 százalékos bővülésének volt köszönhető;
- de a személyi hitelek esetében is 55 százalékos növekedést mutat a statisztika.
Kevesebb szerződés, 18 milliós hitelösszeg
A lakáshitel-szerződések száma kicsit visszafogottabb növekedést jelez, de még így is 57 százalékos a bővülés. Ez azt jelenti, hogy a rekordmértékű emelkedést a hitelösszegek emelkedése okozta, a szerződéses összegben 76 százalékos volt az emelkedés.
Míg tavaly júniusban 11,3 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, addig 2024. júniusban már 18,4 millió forint, amelyhez hozzájárult a csok plusz emelt hitelösszege is.
A jegybanki statisztika szerint soha nem volt még ekkora a magyar háztartások vagyona: június végén 105,5 ezer milliárd forint volt a lakosságnál. Bár a növekedés impozáns, a teljes összeg kétharmada a leggazdagabb 10 százalék kezében összpontosul, a társadalom többsége továbbra sem tud félretenni, így nem véletlen, hogy sokan magasabb hitelösszegek felvételére kényszerülnek.
6-7 százalékos költséggel számolhatunk
A bankok átlagosan 6,4 százalékos kamat és 6,7 százalékos teljes hiteldíj mutató (thm) mellett nyújtották a piaci alapú lakáskölcsönöket, az állami támogatott konstrukciók esetében 5,6 százalékos volt az átlagos kamat. Előbbinél a volumen szinte teljes egészét (96 százalékát) nyújtották a 7,3 százalékos önkéntes thm-plafon alatti teljes hitelköltséggel.
Mind a lakáscélú, mind a fogyasztási kölcsönök esetében a fokozódó verseny eredményeként lazítottak a bankok az árjellegű feltételeken. A jegybank hitelezési felmérése alapján arra számít, hogy a kereslet további élénkülése csak a fedezetlen hiteleknél várható. Az áruhitelezés szempontjából például rendkívül erős évnek tűnik eddig 2024, a részletekről korábbi cikkünkben olvashat.
Nem véletlen a felfutás, a Provident felmérése szerint ugyanis a magyarok negyedének nem marad pénze a hónap végére. Az ország lakosságának mindössze harmada képes rendszeres megtakarításra, a szomszédos országok mind megelőznek minket.
A vállalati szektorban is elindult a pörgés
A vállalati hitelállomány 313 milliárd forintra emelkedett a második negyedévben, ezzel az éves növekedési ütem az előző negyedév végi 2,5 százalékról 3,9 százalékra gyorsult június végére.
- Előzetes adatok alapján a nagyvállalati szektor hitelállománya 9 százalékkal bővült;
- míg a kkv szektor hitelállománya stagnált.
A nem pénzügyi vállalati hitelek növekedési ütemében a középmezőnyben helyezkedünk el európai uniós összehasonlításban, de meghaladtuk a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemet (1,7 százalék).
Kivárnak a cégek, kellene a támogatott kölcsönpénz
Április és június között 1 072 milliárd forintnyi új hitel került kihelyezésre, ez 0,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki, hitelprogramok felfutásával jellemezhető, magas bázistól. Ezt a mozgást tulajdonképpen csak stagnálásnak tekinthetjük. A támogatott konstrukciók eltűnése miatt folyamatos visszaesés látható ebben a szektorban: a második negyedévben már csak 20 százalékot tett ki az új szerződésekből, a tavalyi évhez képest 29 százalékpontos a visszaesés.
A bankok vállalati hitelezésért felelős vezetőinek értékelése alapján a hitelkihelyezés 2024 első félévében elmaradt a tervektől. A 2023 őszétől várt fordulat a makrogazdasági környezetben nem valósult meg, és a kamatok is lassabb ütemben csökkentek, mint várták, így a piaci, beruházási célok vezérelte hitelezés nem tudott megindulni. A kkv-szektor hitelfelvételi kedve esett vissza a legjobban: a támogatott hitelek aránya a szegmensben 37 százalék volt idén júniusban, míg 2023 azonos időszakában 64 százalékon állt a mutató.
Milliárdos hitelek húzzák a számokat
Bár a második negyedév magas volument mutat, ezt elsősorban az 5 milliárd forintnál nagyobb ügyletek támogatták, amelyek részaránya az új kibocsátáson belül az első negyedévi 38 százalékról 48 százalékra nőtt.
A kisösszegű vállalati hitelek kamatszintje átlagosan 10,2 százalék volt, a nagy összegű kölcsönök után pedig 9,8 százalékot fizettek a cégek. Változatlan hitelfeltételek mellett a bankok élénkülő keresletről számoltak be a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt, amelyeknél további élénkülésére számítanak.
