Komoly korrekciót okozott a csütörtöki kereskedésben a Facebook-részvények piacán, hogy a társaság bejelentette, 70 millió papírját kínálja föl eladásra aukciós formában, amiből 41 millió darab maga az alapító, Mark Zuckerberg részvénye. A nyitás előtti kereskedésben 4 százalékos mínuszba esett a közösségimédia-részvény a hírre. Az eladást aligha lehetett volna jobban időzíteni. December 20-án, pénteken zárás után lépnek életbe az új kosársúlyok az S&P 500 és az S&P 100 indexnél, és mindkettőbe bevezetik a Facebook részvényét. Az S&P Dow Jones december 11-én este jelentette be a jó hírt, akkor még 49,37 dolláron állt a jegyzés, az azóta eltelt egy hét alatt több mint 12 százalékkal, 55,57-ig emelkedett és új történelmi csúcsot ért el az árfolyam. Az S&P 500 index kosara négymilliárd dollár feletti kapitalizációjú amerikai vállalatot tartalmaz, a szolgáltató szándéka szerint lefedi a teljes amerikai gazdaságot. Nem véletlenül lett a világ első számú részvényindexe, maga mögé utasítva a csak 30 részvényből álló Dow Jones Industrial Average-et.
A Facebook 2012. májusi kibocsátása − mint azt több magyar befektető is megtapasztalhatta − nem volt sikertörténet, a jócskán felülárazott, 38 dolláros áron kibocsátott részvények csak az első kereskedési napon tudtak átmenetileg pluszba kerülni, majd csúnya mélyrepülés következett egészen 18 dollárig, s több mint egy évet kellett várniuk a kibocsátáskor vagy az első kereskedési napon vásárlóknak, hogy befektetésük ismét nyereségbe forduljon.
Az igazi áttörést 2013 nyara hozta el, az ekkor publikált második negyedéves gyorsjelentésben találtak a mobilokon megjelenő hirdetések bevételének növekedése képében olyan kapaszkodót az elemzők, amelynek hatására ismét egyre többen kezdtek fantáziát látni a papírban. Az árfolyam októberben ment először 50 dollár fölé és azóta is a 45−55 dolláros sávban tudott maradni.
Az indexátsúlyozások nem ismeretlenek a hazai befektetőknek, a magyar tőzsde legnagyobb idei sztorija is egy ilyen lépéshez kötődött, mintegy 25 százalékos emelkedést okozva a Richter-papírok árfolyamában. Ilyenkor az index mozgását követő alapkezelőknek meg kell venniük az indexbe bekerülő és eladniuk a kosárból kikerülő részvényeket, jelentős emelkedést, illetve esést okozva az érintett papírok árfolyamában. A Facebook és maga Zuckerberg tehát most egy olyan időszakot választott a kitárazásra, amikor amúgy is jelentős vételi erő van jelen a piacon és vélhetően nem okoz nagy megrázkódtatást, hogy a társaság első számú vezetője elad papírjaiból. Attól egyébként nem kell félni, hogy nem marad eléggé érdekelt a Facebook jövőjében, az eladás után is még mintegy 400 millió részvény lesz a számláján.
Szerző: Molnár Gergely
