Iskolapéldája volt a szerdai Fed-bejelentés, hogy hiába a tőkepiaci lelkesedés, annak lényegében nincs áttételes hatása a kőolajra − mondta a Napi Gazdaságnak Szűcs Örkény, az OTP derivatív sales-üzletkötője. Szűcs ráadásul arra hívja fel a figyelmet, hogy lényegében az olaj az egyetlen olyan instrumentum, amire nemhogy nem hatott a Fed döntése, de már az elmúlt negyedévben is látszott, hogy a jegybanki bejelentéssel kapcsolatos várakozások keltette hangulati ingadozásoknak is ellenáll. Ez egyfelől azoknak a befektetőknek kínálhatott jó stratégiai belépést, akik e piaci szegmenst érintő ingadozások ellen kerestek fedezéket. Másfelől mutatja, hogy az olaj árának stabilitását még a Fed sem tudja megingatni. Decemberben ugyan volt egy kisebb felpattanás, de a hónapot lényegében stabilan nagyon szűk, 97−98 dollár körüli, egyfajta lineáris sávban töltötte a jegyzés.
Szűcs Örkény szerint a folyamatot fundamentális tényezők, így elsősorban az magyarázza, hogy az amerikai piacon a WTI típusú könnyűolajra egyre nagyobb kínálati nyomás nehezedik. A piacon ugyanis elterjedt a várakozás, hogy a palaolaj-forradalomnak köszönhetően 2015-től az Egyesült Államok nettó importőrből exportőrré válik, ez pedig az előretekintő olajárakra már most akkora nyomást gyakorol, hogy az sokkal jelentősebb, mint egy-egy átmeneti hangulatingadozás. Most az derült ki, hogy a Fed jelzéséből következő nyomásnak is ellentart ez az erő, ebből pedig nem nehéz levonni a következtetést Szűcs szerint, hogy jövőre is lefelé fognak tartani az árak. A kérdés csak az, hogy milyen mértékben. Némi ellenhatás jöhet a kereslet bővüléséből, hiszen Kelet-Ázsiában és a Távol-Keleten különösen, de lényegében globálisan is stabilizálódni fognak a gazdaságok, Szűcs szerint ugyanakkor ennek szinte biztosan nem lesz akkora keresleti ereje, ami ezeket a túlkínálattal kapcsolatos félelmeket ellensúlyozni tudná. Arról nem is beszélve, hogy most a geopolitikai bizonytalanságok − akár az iráni helyzet is − inkább a kínálati növekedés felé mutatnak. A szakember előrejelzése ezért a jövő évi átlagos kőolajárakra a WTI esetében 90 dollár, míg az északi-tengeri Brentnél 100 dollár.
Mivel a technológiai robbanás kínálati hatásai az USA-ban erőteljesebben érződnek, így ez az árnyomás is sokkal nagyobb mértékben nehezedik a WTI-re − mondja Szűcs, aki szerint lényegében emiatt átálltunk a korábbi éveknél sokkal szélesebb spreadekre a WTI és a Brent olaj összehasonlításában, ráadásul az árkülönbség előjele is megfordult. Míg korábban, még az árfolyam nagy felfutásának időszakában, legfeljebb 1−3 dollár különbség volt, addig ez mostanra átlagosan 10 dollár fölé szélesedett. Sőt, ha az idei átlagokat megnézzük, volt, hogy inkább 20 dollár volt az árkülönbség. Szűcs arra számít, hogy a jövő év elején még ez a mostani, 17-18 dolláros árkülönbség lesz a jellemző, és ez csak lassan, elsősorban a Közép- és Közel-Kelet felől érkező geopolitikai hírekre szűkülhet kicsit jobban össze. Nem így látja viszont a közel-keleti hatásokat Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője, szerinte onnan a hatások fölfelé húzhatják az árakat, legyen szó akár Izrael, Szíria, Líbia vagy Irán esetéről. Utóbbival kapcsolatban Skáre azt mondja, szerinte csak időhúzást jelentenek a nukleáris ügyekről folyó tárgyalások, a feszültségek ezért bármikor újra kicsúcsosodhatnak.
A Solar Capital jövő évre vonatkozó előrejelzése szerint az olaj a 90 és 100 dollár közötti sávban fog ingadozni, úgy, hogy 4-5 dolláros kilengések bármikor bekövetkezhetnek. Skáre szerint két dolog tartja majd itt az árakat: egyfelől itt egyesülnek azok az érdekek, amelyek megakadályozhatják például azt, hogy tartósan 90 dollár alá kerüljön a jegyzés. Másfelől most sehonnan nem jön olyan nyomás a rendszerből, ami 100 dollár fölé nyomná vissza az árat. A 90 dollár nagyjából mindenkinek megfelel, jelen körülmények között nem mehet ez alá az árfolyam, már csak a fizikai kitermelés és a reálgazdaság felszívó ereje miatt sem − véli az elemző.
Az árakat jelentősebb mértékben csak egy világpiaci sokk tudná elmozdítani, ami Skáre szerint nem geopolitikai alapon, hanem például a Fed intézkedéseiből következhetne. Például, ha olyan inflációs nyomás alakulna ki a rendszerben, hogy a Fednek hirtelen gyorsabban kellene közbeavatkoznia, az elmozdíthatná a piaci árakat. Ami eddig történt, az viszont nem ebbe az irányba mutat. Az olajpiacról nézve Skáre szerint a Fed szerdai döntése nem is igazán tekinthető a szűkítés kezdetének, hiszen a jegybank mindent megtett, hogy a piaci hangulatot ne befolyásolja. Inkább bátorított, mint megijesztett. Skáre szerint viszont az év elején biztosan nem lesz még újabb jeladás sem. A januári ülésen már Janet Yellen elnököl, s valószínűtlen, hogy a kivezetéssel kezdené meg karrierjét. A februárt pedig az adósságplafon ismételt megemelése fogja meghatározni, így nem valószínű, hogy tavaszig lesz valami változás, tehát az ominózus piaci pánik kialakulására sincs lényegében semmi esély.
Szerző: Gerőcs Tamás
