A Xetra kereskedési rendszer bevezetése kapcsán Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója is kiemelte (Napi Gazdaság, 2013. december 2.), hogy új vállalatokra, új magyar sikertörténetekre lenne szükség ahhoz, hogy érdemben növelni lehessen a magyar tőzsde vonzerejét. Az Európai Tőzsdék Szövetsége (FESE) adatai szerint nem csak a magyar piac van tetszhalott állapotban, a régióban szinte csak Varsó virágzik.
Az év első tizenegy hónapjának tőzsdei bevezetését nézzük, akkor egyértelmű, hogy Varsó viszi a prímet, a lengyel piacon eddig ötven hazai és két külföldi vállalatot vezettek be 2013-ban. Persze a lengyel főváros így is elmarad a 2012-es rekordévtől, amikor 105 új társaság jelent meg a tőzsdén. Ezzel gyakorlatilag minden említésre méltót elmondtunk a régióról, hiszen Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban összesen három IPO volt. Ha ehhez hozzávesszük Törökországot, mint feltörekvő piacot, akkor az isztambuli hat bevezetéssel sem sokat javul a kép.
Értelemszerűen a legnagyobb IPO-k is a varsói piacot jellemezték, december elején debütált az idei év legnagyobb bevezetése, az Energa villamosenergia-cég papírjait 2,4 milliárd zloty (575 millió euró) értékben dobták piacra, ami az utóbbi két év legnagyobb bevezetése volt a régióban. Az öt legnagyobb IPO-ból négy Varsóban történt 2013 első tizenegy hónapjában, csak a román Romgaz tudott beférkőzni az élmezőnybe. A legnagyobbak mellett a BÉT-en az Altera alig kétmillió eurós bevezetése eltörpült.
A román tőkepiacnak elsősorban jogszabályi változtatásokra van szüksége, nem az IPO-k hiánya tartja távol ugyanis a külföldi befektetőket, hanem a bürokratikus, akár hat hónapig tartó engedélyezési procedúrák − állítja a bukaresti tőzsde (BVB) élére nemrég kinevezett Ludwik Sobolewski. Az alacsony likviditás másik oka a magas költség és a merev tulajdoni korlát − a forgalom közel 50 százalékát biztosító öt regionális befektetési alap tulajdoni küszöbe például 5 százalék, de azonos mértékű gát teszi lehetetlenné a tőzsde részvényeinek vásárlását is. Január végéig a tőzsdei, felügyeleti szakemberekből, valamint piaci szereplőkből álló munkacsoport elkészül azzal a hatástanulmánnyal, amelynek alapján új alapokra lehet helyezni a romániai tőkepiacot, ami azért is fontos, mert 2014-ben újabb állami vállalatokat készül tőzsdére vinni a kormány. Várhatóan a jövő év közepéig piacra dobják a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica 15 százalékát, előreláthatóan Bukarestben és Londonban, a jövő év elején lesz az Electrica, valamint az Oltenia és a Hunedoara energetikai holdingok IPO-ja, de eladósorban van a Romtelecom telefontársaság, az Oltchim vegyi kombinát, a Tarom és a posta is. Sobolewski szerint jövőre összesen legalább 10 IPO lesz Bukarestben.
A FESE adatai alapján a BÉT piaci kapitalizációja 2012 vége óta 4,4 százalékkal csökkent euróban számolva, ezzel a prágai tőzsde 17,7 százalékos visszaesése után a második legnagyobb vesztes volt a magyar piac. Bukarestben viszont szintén euróban mérve 47,3 százalékkal ugrott meg a piaci kapitalizáció, Varsóban pedig a sok IPO-nak is köszönhetően 14,4 százalékos volt a növekedés. A tőkebeáramlást tekintve a BÉT 73 millió eurónyi friss tőkét tudott magához vonzani 2013-ban, miközben a lengyel piacra 1,2 milliárd euró folyt be, a bécsi tőzsdére pedig 697 millió eurónyi friss tőke áramlott.
A tőzsdei forgalmat tekintve Budapest a november végéig regisztrált 7,3 milliárd euróval a régió dobogójára is odafért, hiszen a lengyel piac 48,7 milliárd eurója és a bécsi piac 17,9 milliárd eurója után a magyar tőzsde következik. A többi piac valóban marginálisnak mondható, még Bukarestben is alig haladta meg a tizenegy havi forgalom az egymilliárd eurót.
| Vállalat | Ország | Érték (millió euró) |
| Energa | Lengyelország | 574,6 |
| Romgaz | Románia | 390,0 |
| PKP Cargo | Lengyelország | 340,7 |
| Newag | Lengyelország | 95,3 |
| Polski Holding Nieruchomo¶ci | Lengyelország | 57,1 |
| Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés | ||
Szerző: Beke Károly
