Nem sokáig kellett várni a Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató által előre jelzett nagyobb Mol-akvizícióra, a társaság ugyanis pénteken bejelentette, hogy 375 millió dollárért északi-tengeri olajmezőket vásárolt meg. A felvásárlással jövőre ezer, 2018−2019-re 16-18 ezer hordó olaj-egyenértékkel nőhet a csoportszintű kitermelés évente, ez utóbbi már a maximális kapacitást teszi ki. A jelenlegi szinthez képest ez mintegy 17 százalékkal magasabb éves kitermelést jelenthet a Mol-csoport számára. A 375 millió dolláros vételárat 2014 első negyedévében kell kifizetni, azonban az összeg módosulhat is. A szerződés lezárásának előfeltétele az Egyesült Királyság energia- és klímaügyi minisztériumának engedélye, valamint a meghatározó mezők nagyobb tulajdonosainak a jóváhagyása is. Az akvizíció költségét ugyanakkor fedezi a Mol-csoport 2013-as készpénztermelése, amely jóval meghaladja az organikus beruházások és a tranzakció költségének összegét − mondta Alexander Dodds, a kutatás-termelés nemrégiben kinevezett ügyvezető igazgatója.
A Mol az akvizíciót stratégiai jelentőségűnek minősítette, mivel növeli a tengeri kutatási-termelési tudásbázisát és a további növekedést is segítheti a régióban. A tranzakció ráadásul, ahogyan az várható volt, azonnali készletnövekedést és jelentős középtávú termelésbővülést is jelent. A BÉT honlapján közzétett tájékoztatás szerint a Wintershall Norge AS 14 kutatási-termelési licenc részesedését veszi meg a Mol. A megvásárolt eszközök életciklusuk alapján főleg mezőfejlesztési és termelési fázisban vannak, így gyorsan ellensúlyozni tudják a Mol csökkenő kitermelésének a trendjét. A már bizonyított készletnövekedés 28 millió hordóra tehető, míg a becsült készletet 9 millióra teszi a Mol. A biztos készlet ugyanakkor 97 százalékban jó minőségű kőolaj. Ahogyan a Mol előre jelezte, az Északi-tengeren viszonylag csekély politikai kockázatú mezőt vásároltak, ami kedvezően befolyásolja majd a kutatás-termelés kockázati profilját. A kiterjedt északi-tengeri infrastruktúra ráadásul lehetővé teszi az új találatok gyors fejlesztését és a kisebbek gazdaságos kiaknázását − tartalmazza a bejelentés. Egy másik hozadéka a felvásárlásnak, hogy a Mol-csoportnak lehetősége nyílik az Egyesült Királyságban kiírt Kutatási koncessziós pályázatokon való részvételre, továbbá szorosabb együttműködést alakíthat ki a régióban működő operátorokkal. Emellett a Mol profitálhat az Egyesült Királyságban elérhető adókedvezményeken is − emeli ki a közlemény.
Az Északi-tenger óriási, bizonyított szénhidrogénkészlettel rendelkező terület, amelyet kiterjedt infrastruktúra köt össze az Egyesült Királyság és Északnyugat-Európa olaj- és gázpiacaival. A Mol bízik abban is, hogy a megvásárolt eszközök megfelelő alapot szolgáltatnak egy új kutatási-termelési központ megteremtéséhez, amely a regionális növekedés bázisa lehet, organikus és inorganikus lépésekhez. Az adásvétellel együtt ugyanakkor a magyar cég és a német Wintershall stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amelynek célja kutatási és termelésnövelő projektek közös megvalósítása az északi-tengeri és a közel-keleti régióban.
Harcsa Norbert, az Ipopema elemzője szerint két nagyon jó hír is van a bejelentett tranzakcióban. Egyrészt a kockázatos eszközökből már elég van a Mol portfóliójában így kedvező, hogy OECD-országban vett olajkészletet. Ráadásul ez már nem savanyú ázsiai vagy távol-keleti olaj, hanem jó minőségű Brent, amire nagy szüksége volt a Molnak, hogy ilyennel is kereskedhessen. Szintén pozitív az is, hogy a kitermelhető mennyiség döntő része olaj, vagyis kevés benne a gáz, amire diszkontot kell számolni. Ráadásul a Mol az együttműködési megállapodással olyan operátorokkal dolgozhat együtt, akiknek komoly tapasztalataik vannak ebben a régióban. A német cég ugyanakkor vélhetően érdeklődik a kurd régió iránt, ahol meg a Mol tud segíteni, így mindkét félnek gyümölcsöző lehet ez a kapcsolat.
Az ár kérdése már nem ennyire egyszerű kérdés. A 375 millióért ugyanis csak a készletekbe vásárolta be magát a Mol, ezekre még költeni is kell. Becsült adatok szerint a következő öt évben a 28 milliós bizonyított készletre még 500-600 millió dollárt kell beruházni, míg a 9 millióra is több száz milliót kell számolni, hogy a bizonyított kategóriába kerüljön. Így a 37 millió hordós készlettel számolva akár 20 dollárra is kijöhet egy hordó, ami nem olcsó (a kockázatosabb régiókban 8-10 dollár ez az összeg), de ezen a területen nem is lehet alacsony áron olajhoz jutni. A Mol viszont mindezt a készpénztermeléséből ki tudja fizetni, így bőven marad még további akvizíciókra is pénze a magyar olajtársaságnak.
Szerző: Deák Bálint
