Érdekes módon kezelik Cipruson a csőd szélére került bankrendszer problémáit. Az Európai Unió a jelek szerint semmi kivetnivalót nem látott volna a betétállomány általános megadóztatásában (sőt, maga vetette fel ennek ötletét), ami gyakorlatilag a betétek egy részének elvételét jelentette volna. Bebizonyosodott volna, hogy a betétbiztosítási rendszer messze nem arra szolgál, amire kitalálták, hiszen elvei megkerülhetők, s ez az uniós gondolkodástól ráadásul nem is idegen. Elvi szempontból nincs jelentősége, hogy mindez most nem történt meg, hiszen a megoldás zöld utat kapott, így elvben a jövőben bármely uniós ország alkalmazhatja. A kisbetétesek felé ráadásul nem a nagybetéteseknek, hanem a betétbiztosítási rendszernek kellene helytállnia. Az alkalmazott megoldással a betétbiztosítási rendszert mentesítették a létalapját képező kötelezettsége alól, a számlát a nagybetétesekkel fizettetve ki.
Napi grafikonok
Ezek után teljesen racionális egy olyan befektetői hozzáállás, hogy Európából menekülni kell, mert itt a pénzügyi befektetések egyáltalán nincsenek biztonságban, legyen szó kis vagy nagy összegű betétekről, vagy éppen állampapírokról. A perifériaországok állampapírpiacain érezhető is volt a stressz, azonban nem eget rengető mértékben. Ennek praktikus oka az lehet, hogy az eurótól nincs igazán hova menekülni. Másodsorban pedig az is, hogy a befektetők korábban alaposan megedződtek, talán már immúnissá is váltak az európai pénzügyi rendszer defektusai iránt. Ahhoz képest például, hogy a görög államkötvény-befektetések jelentős részét hasonlóan ravasz jogtechnikai megoldással gyakorlatilag semmivé tették tulajdonosaik számára anélkül, hogy az ország csődöt jelentett volna − amit viszonylag könnyen tudomásul vettek a már akkor megtépázott idegrendszerű befektetők −, a ciprusi megoldás kifejezetten szalonképes.
A magyar állampapírpiacot egyáltalán nem rázták meg a ciprusi hírek, amiben közrejátszhatott a folytatódó kamatcsökkentés. A kamatot követve az állampapírhozamok is lejjebb szálltak. Ami meglepő, hogy végül − egy kisebb hullámot leszámítva − a forintárfolyam nem romlott tovább. Talán azért, mert erre is immúnissá váltak a befektetők és/vagy a várható kamatcsökkentések árfolyamhatása már korábban beárazódott. Állampapírfronton a számok kifejezetten jók. A három hónapos aukciós átlaghozam immár 4,74 százalékig süllyedt, s az egyéves diszkontkincstárjegyért is igen nagy volt a tolongás, átlagosan 4,55 százalékos hozammal voltak kénytelenek beérni az ilyen kincstárjegyet vásárlók. A hosszabb futamidőknél persze a hozamgörbe már felfelé veszi az irányt, de minden hozam 6,5 százalék alatt tartózkodik. Ciprust tehát egyelőre megúsztuk, más kérdés, hogy tartósan vagy átmenetileg, miként az is, hogy mi jön még Európában.
