Míg a forint határozottan gyengült a múlt héten, az állampapírpiac nyugodt maradt. Az idegességre a jegybankelnök személye körüli aggályok adhattak volna okot, ám az szinte kizárható volt, hogy a jelenlegi jegybanki kamatpolitika az elnök személyével együtt megváltozzék. A korábbi elnök sem volt híve a kamatcsökkentésnek, álláspontját mégsem tudta érvényre juttatni. Az is nyilvánvaló volt, hogy a kormányzat nézeteihez közelebb álló személyt neveznek ki elnöknek. Az állampapírpiac helyzetét elvben nem csak a kamatpálya határozza meg, a rövid papírok hozamszintjét mégis mágnesként vonzza az alapkamat, ezek hozama pedig hat a hosszabbakéra is (igaz, a korreláció itt már gyengébb). Ezért ilyen különös a hozamgörbe: míg az eleje és a vége eléggé lapos, középen meredeken emelkedik. Mindez azt jelenti, a piac arra számít, hogy előbb-utóbb gond lesz az alacsony szintre leszorított kamatokkal, így középtávon visszarendeződésre kerülhet sor, ennek megtörténte után azonban − egy magasabb hozamszinten, ami feltehetően magasabb kamatszintet is jelent − helyreáll majd ismét a nyugalom.
Rövid távon a várakozások egyértelműek: új jegybankelnök ide vagy oda, a kamatcsökkentés folytatódik, amíg csak lehet, azaz amíg azt a forintárfolyam esetleges vészes gyengülése nem állítja meg. A forint azonban már most is gyenge, és lehet, hogy ez inkább az új jegybankelnök személyével és várható tevékenységével kapcsolatos aggodalmakkal áll szorosabb összefüggésben, mint magával a kamatszinttel. Ha viszont kedvezőtlen irányba mozdulna a forint árfolyama, még az is elképzelhető, hogy ezen a kamatpolitikával sem lehet érdemben változtatni. Mindenesetre a menetrend szerinti negyedszázalékos kamatvágás a múlt héten megtörtént, a következő döntésig pedig már mindenki túl lesz az aggodalmakon, tehát sokkal letisztultabb helyzetben dönthet a monetáris tanács.
Egyelőre tehát az állampapírpiacon semmi nem ingatja meg azt a hitet, hogy marad a kamat lassú lemorzsolódása − ennek megfelelően tartják magukat a különösen a rövid papírok esetében eléggé alacsony szintre beállt hozamok. A három hónapos papír átlaghozama 5,07 százalék lett, ez 10 pontos csökkenést jelent a megelőző hetihez képest, miközben a kamat 25 ponttal került lejjebb. Azonban még így is érezhetően az aktuális jegybanki kamat alatt tartózkodik a három hónapos hozam. Az elnökváltás előtti héten kötvényaukciók nem borzolták a kedélyeket, a másodpiac pedig nyugodt maradt. Tartottak aukciót a 12 hónapos papírból, s meglepő módon itt vett nagy lendületet a hozamcsökkenés. A 4,88 százalékos hozam fölöttébb alacsonynak mondható, ráadásul igen stabil piaci körülmények közt alakult ki, hiszen a maximum is csak egy ponttal volt magasabb. Ráadásul a példátlanul alacsony érték mennyiségi emelés mellett született meg − igen szilárdnak látszanak tehát a hozamok további csökkenése irányába mutató piaci várakozások. Szem előtt tartandó persze, hogy nagyjából itt van a hozamgörbén a mélypont: a hosszú végen, tíz évtől felfelé már bőven hat százalék feletti hozamokkal találkozunk. Izgalmas kérdés, hogy vajon megmarad-e a meglehetősen nagy különbség rövid és hosszú hozamok közt. Ha pedig csökkenne − mint az normál körülmények közt várható lenne −, akkor vajon melyik érték fogja maga felé húzni a másikat.
