Negatív, ám bizonytalan és ezért ingadozó hangulatban zajlott a kereskedés a hét első napján Európában és az Egyesült Államokban is. Az Atlanti-óceánon innen és túl is nagy eséssel indítottak a mutatók, amit egy erőtlenebb visszapattanás követett. A befektetők bizonytalanságát növelték a szokásos rossz európai hírek: Mario Draghi kevés megnyugtatót mondott az Európai Parlamentben, és nem vártak sokat a legújabb európai pénzügyminiszteri találkozótól sem (legfeljebb rosszat, például a spanyol költségvetési deficitcélok fellazítására vonatkozóan). Ezekhez társult a kínai kamatvágást visszatekintve igazoló alacsony kínai infláció, a borzalmas japán makroadatok és az amerikai jelentési szezon nyitánya − ezek szintén a kockázatkerülő hangulatnak kedveztek. Végül a frankfurti DAX 0,4, a párizsi CAC−40 0,35, a londoni FTSE−100 pedig 0,6 százalékot vesztett értékéből a pénteki záráshoz képest. A spanyol államkötvények hozama ismét 7 százalék fölé került, a madridi tőzsdén sem volt azonban pánik, 0,7 százalékot esett az IBEX−35. A spanyol bankszektor természetesen megszenvedte az országkockázat növekedését, a pénzügyi szektor szereplői jellemzően két százalék körüli értékvesztésen mentek keresztül. A kínai keresletnek kitett vállalatok, különösen a londoni részvénykosarat lefelé húzó nyersanyagtermelők és energiacégek, a luxuscikkgyártók és a német autóexportőrök szintén jelentős mértékben estek. A Metro − melynek vezérigazgatója a német kereslet gyengeségéről beszélt a hétvégén − több mint 6 százalékot zuhant és ez a Carrefour-t is magával rántotta: a francia kiskereskedő közel 3 százalékot vesztett. A tengerentúlon lapzártánk idején mindhárom vezető index − az S&P−500, a DJIA és a Nasdaq − 0,6 százalékos mínuszban állt.
