Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akárcsak tavaly, idén is hozott némi átmeneti felívelést a magyar részvények árfolyamában a Széll Kálmán terv újabb fejezetének ismertetése, a BUX index átmenetileg felül tudta teljesíteni mind a német DAX indexet, mind a régiós társakat is reprezentáló MSCI Emerging Markets Eastern Europe indexet. A hazai mutató euróban mért árfolyamának relatív teljesítménye mindezek ellenére nem tudott kiszabadulni két éve tartó medvepiacából. A technikai elemzés a relatív erő (relatív strength) mutatót két termék teljesítményének összehasonlítására használja, a két termék árfolyamának hányadosaként kapott értékből előállított grafikonon ugyanúgy érvényesülnek a szabályosságok, mint egy egyedi termék esetében. egy egyedi részvénynél például sokszor arra használják, hogy mérjék, mennyire következik annak jó vagy rossz szereplése a piac egészének mozgásából.
A BUX index euróban mért értékeinek a DAX indexhez történő összehasonlításából látszik, hogy a magyar részvények 2010 tavasza óta folyamatosan alulteljesítik a német részvényeket. A relatív erő mutató azóta folyamatosan újabb és újabb mélypontokat üt, mutatva, hogy míg a német piacra folyamatosan érkeztek új pénzek a portfólióbefektetők részéről, addig a magyar piac folyamatos, kisebb-nagyobb megszakításokkal tarkított alulsúlyozástól szenved. A jelenleg 0,95-ös értéken tartózkodó mutató az egyes érték magasságában érhetne el egy erős ellenállást, s ennek markáns áttörése esetén kellene egyáltalán megvizsgálni annak lehetőségét, hogy megfordult-e a 2 éve tartó trend. Tavaly év elején, amikor az első Széll Kálmán tervet ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium, már volt egy kísérlete a magyar piacnak a trendfordulatra, így tűnt, a relatív erő mutató új, magasabb csúcs beállításával esetleg kikerül pária szerepéből, azonban késő tavasszal ez a kísérlet csúnya kudarcba fulladt.
A magyar részvénypiac nem csak a német piaccal szemben, de a régiós piacokat reprezentáló MSCI Emerging Markets Eastern Europe indexszel szembeni teljesítményét tekintve is lemaradó, a két mutató relatív erejét vizsgálva szintén szembetűnő a magyar részvényeket sújtó lefelé tartó trend. Egy erős trend meglétét mindaddig feltételezni kell, amíg a trend meg nem fordul, ezért a mostani állapot szerint várhatóan fennmarad a magyar részvények alulteljesítése mind a régiós, mind a német részvénypiacokhoz képest. Ha tehát emelkedés van a vezető tőzsdéken és a régióban, akkor ebből a magyar részvények kevésbé tudják kivenni részüket, az esésekben viszont jó eséllyel intenzívebben fognak részt venni. A trend megfordulásának lehetőségét − tekintve a relatív erőben mutatkozó csúcsokat és mélypontokat, valamint a csökkenő trendet − akkor lenne indokolt érdemben vizsgálni, ha a magyar részvények euróban számolva egy 5 százalékot szignifikánsan meghaladó felülteljesítést tudnának produkálni a jelenlegi helyzethez képest.
