A Budapesti Értéktőzsde éves közgyűlésén a részvényesek 94,8 százaléka jelent meg, és különösebb vita nélkül fogadták el a BÉT igazgatóságának jelentését. A BÉT árbevétele 2011-ben 3,1 milliárd forint volt, az előző évinél 10 százalékkal kevesebb, az adózott eredmény pedig a 2010-es 1,42 milliárd után 1,125 milliárd forintra csökkent. A 46,6 százalék erejéig a BÉT tulajdonában álló Keler Zrt. 2008 óta nem fizet osztalékot, a ki nem fizetett, tőzsdére jutó osztalék összege eléri az 5 milliárd forintot. Az igazgatóság a tavalyi 240 forint után idén 205 forintos osztalék kifizetését javasolta, ami az éves eredmény 99 százaléka, a fizetés javasolt kezdőnapja május 16.
A közgyűlés szinte egyhangúan fogadta el a kereskedési rendszer cseréjét. Jelenleg 2013 nyarára várható az új rendszer bevezetése, ami − mivel elmaradt a Deutsche Börse és a NYSE egyesülése − a Xetra lesz. A közgyűlésen Pál Árpád, a Concorde vezérigazgatója felkérte a BÉT igazgatóságát, hogy lobbizzon annak érdekében, hogy a tranzakciós adó bevezetése ne tegye tönkre a magyar tőkepiacot (a nagy külföldi megbízók számára a hazai brókercégek igénybevétele jelenleg 5-6 bázispontba kerül, amelyet egy tíz bázispontos tranzakciós adó értelmetlenné tehet). Dióslaki Gábor a TEBÉSZ képviseletében a szabályok szigorításáért szállt síkra, hogy tevékenység nélküli, de tízmilliárdos lufi alaptőkével rendelkező, borsodi aprófalvakban székhelyet tartó cégek ne élvezhessék a tőzsdei lét előnyeit.
A 14 éves, elavult MMTS−I cseréjének egyszer költsége Mohai György vezérigazgató elmondása szerint 183 millió forint lenne, évi 83 millió forintos, a Deutsche Börsének fizetendő licencdíij mellett. Az MMTS rendszer 1998-ban 2,5 milliárd forintba került. Ezt meg lehetne spórolni a Wiener Börse által biztosított, Frankfurtban is futó Xetra bevezetésével. (A származékos piacon megmaradna az MMTS−II.) A tagok költsége induláskor 25−50 millió forint lenne egyenként, a teljes piac éves többletköltsége 19 millió forint lenne. A részvény és hitelpapír szekcióban a Xetra változatlanul a PSZÁF felügyelete mellett futna, a piacot a BÉT üzemeltetné, az elszámolást pedig a Keler biztosítaná (nem pedig az ÖKB, amely az eredeti elképzelésekben még szerepelt).
