Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly április óta nem látott szintre javult a szakértők optimizmusa a magyar részvénypiac várható teljesítményével kapcsolatban, azonban eközben a magyar gazdaság és a forint teljesítményével kapcsolatos várakozások tovább romlottak − derül ki a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felméréséből. A hetven pénzügyi elemző és portfóliómenedzser megkérdezésével készült felmérésben a válaszadók immár 51,9 százaléka számított arra, hogy a BUX index emelkedni fog 6 hónapos távlatban, ez 1,9 százalékpontos javulás februárhoz képest, a csökkenést várók aránya eközben 17,9 százalékról 14,8 százalékra csökkent. Ezzel a felmérés bull/bear aránya 3,5-re ugrott, ennél magasabb értéket utoljára tavaly áprilisban mértek, az akkor elért mínusz 4-es szint egyben a magyar részvénypiac lokális csúcsát is jelentette. Tavaly április előtt utoljára 2010 decemberében, ez előtt pedig 2008 októberében mutatott ilyen magas értéket. Utóbbi alkalommal hatalmas zuhanás következett a magyar részvénypiacon a Lehman-csőd nyomán kialakult válságban.
A BUX indexszel kapcsolatos derűlátás korántsem tükröződik a gazdasággal kapcsolatban, a magyar gazdaság jelenlegi helyzetének megítélése tovább romlott a szakértők körében. Akárcsak egy hónapja, most is a megkérdezettek mindössze 2,8 százaléka ítélte jónak a hazai gazdaság jelenlegi állapotát, az azt rossznak ítélők aránya 6,4 százalékponttal, 75 százalékra emelkedett. Ezzel a jelenlegi helyzet megítélése mínusz 72,2 pontra zuhant. Jól mutatja ennek komolyságát, hogy a régióban a második legrosszabb megítélésű román gazdasági helyzetre adott értékelés mindössze mínusz 34,4 ponton áll. Az aktuális helyzetre adott értékelésben ezzel elég nagy sebességgel tágulni kezdett a magyar és az eurózóna gazdasága közötti olló, annak megítélése ugyanis eközben rohamtempóban javulásnak indult. Bár a kilátások tekintetében némileg javult a magyar gazdaság megítélése, a felmérésben itt is az utolsó helyet kapta Magyarország a régióban, s értékeink itt is elmaradnak az eurózóna átlagától.
Ami igazán sokat romlott, az a forint megítélése. Bár a hazai deviza értékvesztését valószínűnek tartók aránya 3 százalékponttal, 30,3 százalékra csökkent egy hónap leforgása alatt, ennél drasztikusabb mértékben zuhant a forinterősödést várók aránya a felmérésben: 15,2 százalékponttal szintén 30,3 százalékra esett az arányuk. Ezzel a forintra vonatkozó várakozások egyenlege 0-ra csökkent 12,2-ről. A baljós változás eredményeként a régiós devizák között a forint a sor végére került. A török líra, a cseh korona, a horvát kuna, a román lej és a lengyel zloty esetében egyaránt felértékelődésre számít a pénzügyi szakemberek többsége, míg a hazai devizáról ez nem mondható el.
