Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai állampapírpiacot mostanában leginkább a politikusi nyilatkozatok mozgatják, főleg az IMF-tárgyalások miatt − a befektetők tehát árgus szemekkel figyelik a magyar hozzáállásról árulkodó nyilatkozatokat. Amikor merev elutasítást sugalltak az illetékesek mondatai, a hozamok emelkedtek, most pedig, amikor a megegyezés szükségességét és a rugalmasságunkat hangsúlyozzák, a vevők fellélegeznek, illetőleg visszatérnek a piacra − a vásárlások miatt pedig a hozamok csökkennek. A vásárlói kedv szinte felfokozott volt, hiszen a pesszimizmus idején extrém módon elszálltak a hozamok (a hosszabb futamidők a két számjegyű tartományba kerültek). A hirtelen megnőtt kereslet csökkentette a hozamokat, ám nem a pánik előtti szintre.
A megváltozott helyzetet az Államadósság Kezelő Központ is nagy lehetőségnek érezhette arra, hogy komoly mennyiségben dobjon piacra papírokat. Ezért közel másfél hónap szünet után a múlt héten sor került hathetes kincstárjegy piacra dobására is, 40 milliárd forint névértékben, amelyet 7,77 százalékos átlagos hozamon (ennél 11 ponttal magasabb maximummal) sikerült értékesíteni. A három különböző futamidejű kötvény mindegyikéből mennyiségi emelésre, sőt ezen felül nem kompetitív értékesítésre került sor. Ezek együtt alaposan javították a héten piacra dobott állampapír-volument, amire szükség is volt, egyrészt az ínséges időkben kiesett kibocsátások pótlására, másrészt a bizonytalan jövő miatti előremenekülés érdekében. Még azon az áron is, hogy a kötvényeket a néhány hónappal ezelőtti (amikor a mostani helyzethez hasonlóan olajozottan működött a piac) állapothoz képest magas hozammal értékesítették. A három- és az ötéves kötvénynél az átlag egyaránt 9,41 százalék volt, a tízévesnél pedig 9,38 százalék Az átlagok és a maximumok közti csekély, 1−3 pontos különbség stabil piaci helyzetet tükröz, s a számokból az az igen érdekes dolog is kitűnik, hogy a hosszabbik felén a hozamgörbe szinte egyenes, azaz a többéves tartományban nagyjából ugyanolyan hozamok mellett lehet bármilyen lejáratú papírt vásárolni. Ezt a ritka esetet leginkább annak jeleként foghatjuk fel, hogy nincs igazán markáns véleményük a befektetőknek arról, hogy pár év elmúltával merre is fog haladni az ország szekere.
A kibocsátói oldalról az útkeresés pozitív fejleményének tekinthető, hogy fokozottabban kíván nyitni a lakosság felé. Itt nem elsősorban a beharangozott médiakampányt tartjuk a legfontosabbnak, hiszen talán a magánbefektetők is vannak már annyira felnőttek, hogy értékpapír-vásárlási döntéseiket inkább a papírok kondíciói, mintsem a reklámok alapján hozzák meg. A kondícióknál viszont előrelépés, hogy az inflációhoz igazodó kamatozású, csak magánszemélyek által vásárolható prémium államkötvény legújabb sorozatának (2015/J) kamatprémiumát (a kötvény inflációs rátán felüli kamatát) számottevően emelték. A korábbi, 3−3,5 százalékpontos mérték ugyanis mára már befektetői szemmel nézve \"felejtős\" − a most futó 2016/I sorozatnál 7,4 százalékos, a 2014/I-nél pedig csupán 6,5 százalékos induló kamatot jelent. Valószínűleg a döntésnél arra is gondoltak, hogy e kötvénytípus egyetlen átütő sikerű sorozata most, január 25-én jár le. Ez (a 2012/I jelű, első sorozat) 6 százalékos kamatprémiumot nyújtott, ami kibocsátása idején extrém jó kondíciónak számított: ennélfogva a magánszférából a profinak mondható befektetők akkor alaposan rástartoltak a papírra. A másodpiac e kötvénytípusnál adminisztratív korlátozások miatt alig működik, ennélfogva a lejáró sorozat zömmel most is olyanok kezében lehet, akik szigorúan a kondíciók alapján, a reklámokat figyelmen kívül hagyva döntenek az újrabefektetésről. A mostani, 5 százalékpontos kamatprémium, ami 9,3 százalékos induló kamatot eredményez, már akár számukra is vonzó lehet, különösen ha az állampapírhozamok tovább csökkennének.
