Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tegnapi nagy zuhanást magyarázó fő tényező az európai bankrendszerrel kapcsolatos hangulat ismételt elborulása volt: a spanyol kormány például bejelentette, hogy a GDP 4 százalékának megfelelő összeget tartalékol a bankok megsegítésére, és több déli bankról jöttek rossz hírek. A milánói FTSE Mib 3,7 százalékot, a madridi IBEX pedig 2,9 százalékot vesztett értékéből, miközben a nagyobb tőzsdék kevesebbel megúszták: a londoni FTSE−100 0,8 százalékot, a frankfurti DAX 0,3 százalékot, a párizsi CAC−40 pedig 1,5 százalékot esett. Az Unicreditnek a tegnapelőtti nagy zuhanás után sem kegyelmeztek meg az eladók, ezúttal 17,3 százalékot zuhant az olasz bank, ám nem sokkal maradt el ettől az Intesa Sanpaolo 7,3 százalékos, valamint a Banco Popolare 10,3 százalékos mélyrepülése sem. A spanyol, a francia és a német bankok is tisztes értékvesztéseket szenvedtek el: a Banco Santander 4,5 százalékot, a BNP Paribas 5,4 százalékot, a Deutsche Bank pedig 5,6 százalékot esett. A bankszektoron kívül azonban csendesebbek voltak az események, sőt nagy emelkedések is előfordultak. Helsinkiben például a Nokia 7,1 százalékot tudott erősödni egy felminősítés után, Londonban pedig a Petrofac egy együttműködési megállapodás bejelentését követően emelkedett 1,9 százalékkal. Az Eurasian Natural Resources egy kongói ügyekkel kapcsolatos megállapodás hírére ugrott közel 5 százalékkal. A CRH nevű építőipari cég 3,4 százalékot zuhant, miután leminősítették a Credit Suisse-nél, és hasonló történt a HeidelbergCementtel is, amely 2,8 százalékot esett. Hiába jött ki meglepően jó, az eddigi optimista adatokat megerősítő munkaerő-piaci adat az Egyesült Államokban, az európai pénzügyi félelmek miatt a tengerentúlon is mínuszban indult a kereskedés. Lapzártánk idején a Dow Jones 0,3 százalékos esésnél állt, az S&P−500 és a Nasdaq viszont visszatért nullába.
