Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pozitív irányban mozdult el a magyar részvénypiac mélyen pesszimista megítélése novemberben, derül ki a német ZEW intézet és az Erste Bank friss felméréséből. A régióval foglalkozó 80 befektetési szakembernek most már több mint fele, 51,9 százaléka várja azt, hogy fél éven belül felfelé mozdul el a BUX index, s csak 22,2 százaléka tippeli ennél is lejjebb a mutató értékét. Ez az optimisták táborának 14,4 százalékpontos emelkedését és a pesszimisták arányának 18 százalékpontot meghaladó csökkenését jelenti októberhez képest, amikor a felmérés történetében ritkán tapasztalt mélységbe süllyedt a magyar részvénypiaccal kapcsolatos hangulat. A felmérés bull/bear aránya ezzel 2,3 fölé emelkedett, ilyen magas értékre utoljára júniusban volt példa, nem sokkal azelőtt, hogy a BUX letörte volna a 22 000 pontos szintet s a nemzetközi piacokkal karöltve meredek zuhanásba kezdett.
A magyar gazdaság megítélése terén a múlt havi állapothoz képest annyi előrelépés történt, hogy néhány válaszadó szerint most már nem elfogadható, hanem jó a gazdaság állapota, azonban még mindig csak a megkérdezettek 5,4 százaléka osztja ezt a véleményt. A jelenlegi gazdasági körülményekre adott válaszok alapján Magyarország −62,2 pontot kapott. Ez nemcsak a régióban a legsilányabb érték, hanem immár az eurózóna átlagánál is sokkal rosszabb adat.
Ezzel szemben a második legrosszabbnak ítélt Románia jelentős előnnyel, −28,1 ponttal követ minket a negatív rangsorban. A szakértők szerint ráadásul arra is kevés az esély, hogy a helyzet javulni fog, 64,9 százalékuk szerint a magyar gazdaság helyzete a jövőben csak rosszabb lesz. Ez azért is elkeserítő, mivel ősz előtt legalább kilátásaink tekintetében mutatkozott némi bizakodás a piac részéről Magyarországgal kapcsolatban.
A forint vesszőfutása sem feltétlenül ért még véget, a megkérdezettek 41,2 százaléka számít ugyanis további forintesésre. Ez ugyan halvány, 1,2 százalékpontos csökkenés októberhez képest, viszont a forintfelértékelésre számítók aránya eközben 2,2 százalékponttal, 35,3 százalékra csökkent. A többség, 56,2 százalék a hosszabb forinthozamok relatív emelkedésére számít, s immár 48,5 százalék gondolja úgy, hogy az inflációs nyomás is emelkedni fog Magyarországon.
