Az alapkezelők egy része a szerdai záró szakaszban hajtotta végre átsúlyozását, ennek tudható be, hogy a szokásoshoz képest óriási volt a forgalom zárásban. OTP-ből csaknem egymillió részvény, Molból több mint 200 ezer darab cserélt gazdát ekkor, vagyis a napi forgalom egyhatoda, illetve az olajpapírnál egyharmada. A Richter 50 ezres napi forgalmából pedig 20 ezer esett a záró szakaszra. Az árfolyamok is jelentősen kilengtek a szabad szakaszhoz képest, az OTP napközben 5700 forinton is járt, zárás előtt valamivel 5600 forint alatt kereskedtek vele, majd 5455 forintra esett. Még nagyobbat zuhant a Mol, az olajpapír napon belül ezer forinttal esett és 16 300 forinton zárt, ami az amúgy pozitív hangulatú napon 3,6 százalékos csökkenést jelent. A Richternél viszont fordított volt a forgatókönyv, itt emelkedést hozott a záró szakasz és a napközben 40 ezer forinton forgó részvények 41 100 forintra erősödött.
Minden átsúlyozásnál van egy-két kockázatkerülő alkatú alapkezelő vagy éppen indexkövető alap, amely miatt ilyen értelmetlen kilengések következnek be - kommentálta a történteket Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója. Az indexkövetők esetében ennek még van realitása, ezek az alapok ugyanis úgy működnek, hogy van egy meghatározott abszolút eltérés a benchmarktól (referenciaként követett mutatószámtól, indextől), például fél százalék, aminél nagyobb mértékben nem térhetnek el tőle. És mivel az elszámolóár mindig a záróár, azzal, hogy az alapkezelő a zárón adja oda, nullára csökkenti az eltérést. A nem indexkövetők viszont megtehetnék, hogy eladják előbb, esetleg több százalékkal magasabban, csak esetleg az alapkezelő nem vállalja be, hogy a soron következő meetingen fejmosást kap azért, mert "hazardírozott".
Nemcsak átsúlyozós napokon, hanem máskor is megfigyelhetők ilyen eltérések a záró szakaszban az úgynevezett "market on close" megbízásoknak köszönhetően - tette hozzá Elek.
Az alapkezelőknek legkésőbb a tegnapi zárásig át kellett állniuk az új súlyokra, erre szigorú szabályok vonatkoznak - mondta Nyári Zsolt, a KBC üzletkötője. Azok az alapok, amelyek aktívabb portfóliókezelést folytatnak, a megelőző 2-3 hetes periódusban is megcsinálhatták és akkor nem az utolsó napra összpontosul a teljes mennyiség. A passzív portfóliókezelők viszont az utolsó napon vagy kifejezetten a zárásban hajtják végre. Nem arról van szó, hogy jó vagy rossz alapkezelők, hanem olyan stratégiát követnek, hogy nem kell figyelniük arra, hogy ez okoz-e árfolyamtorzulást. Ugyanakkor minél likvidebb egy részvény, annál kisebb eltéréseket okoz egy jelentősebb piacra kerülő csomag, ez jól látszott a Mol és az OTP közötti különbségen.
Ugyan az új súlyok ismertek voltak, azt jószerivel csak becsülni lehet, hogy az egyes alapok alul vagy felül vannak-e súlyozva egy-egy papírból. Így előre nehéz megmondani, hogy milyen mozgásokat fog okozni egy-egy átsúlyozás.
Tapasztalatok szerint ilyenkor 2-3 nap alatt helyreáll a korábbi árszint, persze ha az általános piaci hangulat lehetőséget ad rá. Erre egyszerű a magyarázat: a spekulánstömeg a nyomott árakat látva megveszi a részvényeket, majd kell néhány nap, amíg a nagy mennyiségű részvényt felszívja a piac. Ha másnap sokat pattan föl az árfolyam, akkor a befektető azért realizál, ha meg alig emelkedik, akkor azért ad el, mert fél, hogy a nyakán marad - mondta Nyári.
A piac stabilizálódását segíthetné a nemzetközi hangulat javulása, amire a keddi amerikai fordulat után látszanak is jelek. Borzasztó volatilis és furcsa a piac, miközben a makrogazdasági helyzet napról napra jobb - vélekedett Elek Péter. Amerikában a most zárult gyorsjelentési szezon után olyan mértékben emelték várakozásaikat az elemzők, amire 1987 óta nem volt példa. Ennek ellenére egyik nap mínusz ezer, másik nap plusz ezer pontot ingadozik a BUX.
"Bár az államadósságokkal kapcsolatos probléma teljesen jogos, nem látom, hogy miért a részvényeket kellene ütni emiatt, sokkal inkább az állampapírpiacon kellene gondok legyenek" - vélekedett a szakértő.
Az alapkezelő szerint rövid távon megmarad a volatilitás, de ha az országok meghozzák a szükséges intézkedéseket, akkor megnyugvás jöhet és ismét mehetnek föl a piacok, mivel a cégek fundamentálisan nagyon jók és olcsók. Kérdés persze, hogy nem találnak-e idővel egy újabb fekete bárányt. Erre a szerepre most az angolok tűnnek a legesélyesebbnek, akik hiány szempontjából sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint az eurózóna tagjai.
Nyári Zsolt szerint a piac túladott, de nem extrém mértékben. Az ezt jelző RSI mutató több részvénynél harminc alatt volt, ami alacsonynak számít, de nem rendkívül alacsonynak. Az üzletkötő középtávon nem optimista, de az elmúlt hetek zuhanása után lehet egy kis megálló, korrekció az esésben. Ideális esetben az esés harmadát meg kellene csinálni felfelé, ami BUX-ban 1500 pont, amiből 500-at tegnap már emelkedett az index. Vannak, akik 23 ezer pontot tartanának ideális korrekciós szintnek, Nyári inkább 22 ezerig várja a BUX-ot. Ezt segítheti, hogy sokan látnak olcsó beszállási lehetőséget a mostani árszintekben. "Nem hiszem, hogy még egyszer föl lehet építeni a likviditásvezérelt rallyt, de igény mindenképp van rá" - tette hozzá.
