A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján az euró forintárfolyama december 31-ről március végére 264,78-ról 309,22-ra, a dolláré pedig 187,91-ról 233-ra változott. A jelentős mozgás komolyabb hatással lesz a tőzsdei társaságok negyedéves eredményeire is, így ezeket próbáltuk meg összegyűjteni cikkünkben.
Az OTP Bankot alapvetően nyitott devizapozíciója révén érinti a forintgyengülés. (A leánybankok eredmény-hozzájárulása kisebb, mint a részben éppen a megvásárlásukra felvett devizahitelek terhe.) Ez 2008. december végén 300 millió euróra és 65 millió dollárra rúgott, ám a negyedév során csökkent. Ha az induló értéken számolunk, a veszteség forintban 13,2, illetve 2,9 milliárd forint, azaz együttesen a 150 milliárdos éves eredményterv tizedét teszi ki. Ugyanakkor a tervezés idején már 300 fölött volt az euró, így a 150 milliárdba ennek hatását már bekalkulálták. E tétel egyébként 2008 utolsó negyedévében 9,5 milliárddal mérsékelte az eredményt.
Érdekes eredményeket okozhat az első negyedévi Mol-számokban a forint minden korábbit meghaladó mértékű gyengülése. A dollár és az euró esetében 40 forintot bőven meghaladó változás a negyedév két végpontja között eltérő módon befolyásolja a működési és a pénzügyi eredményt (ez a Mol úgynevezett természetes hedge-pozíciója).
Az olajcég várhatóan hatalmas veszteségeket fog elszenvedni devizahitelein - amelyek egyébként azóta az árfolyam javulásával már mérséklődtek -, a cég teljes adósságállománya december 31-én mintegy 690 milliárd forintra rúgott. Ezek 66 százaléka euróban, 32 százaléka pedig dollárban állt fenn, ami akár 100-130 milliárd forint nem realizált veszteséget is okozhat a társaságnak (valós kiadása a cégnek ezen a hiteleken csak a kamat, törlesztenie 2010 októberéig nem kell, átértékelnie viszont igen).
A működési eredmény tekintetében viszont már sokkal jobban áll a cég, hiszen termékeinek árazása az árupiaci jegyzésekhez - amelyeket túlnyomórészt dollárban számolnak - kötött. A forint gyengülése miatt itt ezért a bevételek nőnek, miközben a cég működési költségei ráadásul jellemzően forintban merülnek fel. Mindez azt jelenti, hogy míg a forintgyengülés rövid távon kedvezőtlen a hitelek azonnali felértékelődése miatt, hosszabb távon ezt kiegyenlíti a működés EBITDA-ra gyakorolt kedvező hatása.
Mindehhez még hozzájárulhatott egy másik kedvező hatás is. A Mol ugyanis az előző negyedévekben gigantikus veszteségeket szenvedett el a készletátértékelésen, amit az olajárak csökkenése okozott. A mostani negyedévben ez a hatás várhatóan kiesik, hiszen az olajár nem csökkent tovább, sőt kismértékben emelkedett is. Ugyanakkor ezt is dollárban számolják, ami forintban kifejezve már tetemes emelkedést jelent. Ez szintén számottevő nyereséget hozhat az olajcégnek.
Az Egis nettó devizakitettsége 110 millió dollár, míg az euróban befolyó bevételek és kiadások nagyjából egyensúlyban vannak. Ez azt jelenti, hogy elvileg minden egyforintos dollárerősödés éves szinten 110 millió forinttal növeli a gyógyszercég üzemi eredményét. Azért csak elvileg, mivel ez a dollárbevétel a FÁK-országokkal való elszámolásból származik, márpedig a helyi devizák, így a rubel és a hrivnya is a forinthoz hasonló, sőt annál nagyobb mértékben gyengültek a dollárhoz képest. Erre hivatkozva az Egis ottani kereskedőpartnerei árcsökkentést kértek, vagyis a dollárerősödésen keletkező nyereséget meg kellett velük osztani. Az, hogy ez összességében milyen arányú, csak a gyorsjelentésből derülhet ki. A dollár erősödéséből fakadó nyereséget csökkentik a devizafedezeti pozíciók, amelyek mérete az utóbbi időben csökkent, az óvatosság jegyében csak a kitettség mintegy negyedét fedezi a cég.
A Rába rendszeresen köt fedezeti ügyleteket árfolyamkitettségének csökkentésére, és ez ebben a negyedévben hatalmas számviteli mínuszt eredményezhetett a gépipari cégnél. A gyorsjelentés szerint december végén 66 millió dollár- és 147 millió euróeladással rendelkezett forint ellenében. A két nagy deviza mintegy 45 forintos erősödése a forinttal szemben így összesen 9,5 milliárd forint veszteséget okozhatott számvitelileg a cégnek. Mivel ezek fedezeti ügyletek, ezért ha a társaság valóban jövőben befolyó árbevételt fedezett le velük, akkor az üzemi eredmény növekedése a következő negyedévekben ellensúlyozhatja a keletkezett mínuszt.
A Danubius Hotels árait rendszeresen euróban ajánlja ki - magyar szállodáinál - s költségei forintban keletkeznek. Így a gyenge forint kedvező kellene legyen működési szempontból a cég számára. Ugyanakkor a devizahitel-állományán keletkező, rendszerint nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség jelentősen el szokta téríteni a szállodacég nettó profitját. Év végén 96,7 millió euró hosszú lejáratú hitele volt a csoportnak, amin közel 4,5 milliárd forintnyi nem realizált árfolyamveszteség jöhetett össze az első három hónapban.
A devizában eladósodott Graphisoft Park eredményét a múltban többször is jelentősen eltérítette az, hogy az euró-forint kurzus ingadozása miatt kénytelen volt a fordulónapi árfolyamon átértékelni tartozásait - annak ellenére, hogy az azokon keletkezett veszteséget vagy nyereséget a társaság nem realizálta. (Tavaly például több mint 1,1 millió euró különbség volt a hitelátértékeléseket tartalmazó és az azok nélkül számított eredmény között.) A Graphisoft Park vezetése ezért úgy határozott, az idei évtől kezdve az euró lesz a társaság funkcionális devizája, így nem lesz szükség a negyedév végi átértékelésekre. A céget persze ettől még érinti az árfolyamváltozás: a társaság fejlesztési és üzemeltetési költségei ugyanis jellemzően forintban jelentkeznek, míg bevételei euróalapúak - tehát a Graphisoft Park viszonylag jól jár a forintárfolyam esésével.
Elméletileg a Fotex is jól járt a forint első negyedéves gyengülésével. Hasonlóan ugyanis a Graphisofthoz, a leginkább ingatlan-bérbeadásból származó bevételek euróban érkeznek, miközben a társaság költségeinek legnagyobb része forintban merül fel.
