A két tőzsdén maradt áramszolgáltató cég pénteki bejelentése szerint igencsak soványka osztalékot tervez fizetni a tavalyi év után, így már csak egyetlen részvény akad a BÉT-en, amely vonzó osztalékhozamot biztosíthat vásárlóinak. A Magyar Telekom az egyetlen olyan társaság, amelynél a kifizetendő osztalék és a részvényárfolyam hányadosa 10 százaléknál magasabb hozamot ígér, a tegnapi záró árfolyammal a 13 százalékot is meghaladja a papír osztalékhozama. Az Elmű az érthetetlenül alacsony, 2100 forintos, az Émász a szintén várakozások alatti, 1900 forintos javaslatával 7,8, illetve 8,4 százalékos hozamot terem a papírok tulajdonosainak, ami kevéssé lehet vonzó bárkinek is az egyéves diszkontkincsárjegyek 9,5 százalék körüli hozamát figyelembe véve.
Az Állami Nyomda 54,55 forintos kifizetése is csak 8 százalékos hozamot jelent, az osztalékelsőbbségi Forrás-részvények által biztosított 6 százalékos hozam sem tűnhet olyan nyereségnek, amiért rohanni kellene vásárolni a papírból. Az osztalékhozam legnagyobb problémája az a medvepiacon megkerülhetetlen kérdés, hogy a részvény mennyit fog érni szelvényvágás után. Ha esik az osztalék nagyságával, akkor nyilván nem érdemes belőle vásárolni, ha pedig csak az osztalék jelentette az árfolyamban a felhajtóerőt, akkor extra kockázatot is jelenthet a vétel. A világ más tájain besszpiacon általában érdemes a jó készpénztermelő és osztalékfizető képességgel megáldott cégek részvényeiből vásárolni, mivel a visszaesések idején ez stabil menedéket biztosíthat. A fejlettebb piacokon azonban a tőzsdei áresésekkor eluralkodó kockázatkerülés értelemszerűen a kockázatmentes eszközök, jellemzően állampapírok áremelkedésével és hozamcsökkenésével szokott együtt járni, mint ahogy történt ez az amerikai állampapírokkal az elmúlt egy évben. Magyarországon viszont a tőkekivonás miatt a tőzsdei árfolyamok esésével együtt emelkedtek a "kockázatmentes" forinthozamok is. Így az osztalékpapírok - ilyenből megfelelő likviditással rendelkező egy akad, a Telekom - csak annyiban jelentenek menedéket, hogy nem estek annyira, mint a többiek. Az Elmű és az Émász esete nyilván nem jó példa, mert mint kiderült, nem a magas osztalék, hanem a piac méretéhez képest hatalmas vásárló, az MVM élénk vételi érdeklődése szabott gátat a papírok zuhanásának, s tette azokat az elmúlt fél év egyik legjobb tőzsdei befektetésévé.
