Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nehéz a tegnap megjelent Magyar Telekom-gyorsjelentés fényében megérteni a Goldman Sachs múlt heti, mélyen pesszimista elemzését - az összeesküvés-elmélet hívei talán találhatnak rá magyarázatot -, a számok alapján ugyanis nem tűnik rossznak a helyzet. Éves szinten 268,4 milliárd forintnyi EBITDA-t termelt tavaly a Telekom, ez halványan jobb az általunk megkérdezett elemzők által átlagosan várt 267 milliárd forintnál, ugyanakkor tizedével haladja meg az egy évvel korábbit. Az árbevétel picit elmaradt a piac által becsülttől, a negyedszázalékos csökkenés helyett félszázalékos lett a forgalom visszaesése. Eközben a nettó eredmény jóval meghaladta az elemzők számait, tavaly 93 milliárd forint adózott profitot termelt a csoport, ez 54,6 százalékkal haladja meg a 2007-est - a konszenzus "mindössze" 40 százalékos profitrobbanást tartalmazott, azaz 84 milliárd forintot. A gyorsjelentéssel párhuzamosan Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató irányt is mutatott az idei évre, eszerint a távközlési társaság elképzelései alapján 2009-ben az árbevétel egyszázalékos csökkenést fog mutatni, az EBITDA pedig egy-két százalékkal mérséklődhet. Fontos megjegyezni, ezt az összehasonlítást a folyamatosan felmerülő vizsgálati költségek és a létszámleépítésekhez kapcsolódó egyszeri költségek nélkül érti a társaság, azaz összehasonlításként 664,5 milliárd forintos árbevétellel és 273,7 milliárd forintnyi EBITDA-val kell számolni.
A gyorsjelentés megjelenését követően, kereskedési időben tette közzé a Telekom, hogy az igazgatóság 74 forint osztalék kifizetését javasolja a tavalyi év után, s a kifizetés tervezett kezdete is viszonylag hamar lesz, május 7-én. Ez vélhetően szintén eloszlatott néhány aggályt a befektetők körében, a részvény árfolyama a hírre azonnal meredek emelkedésnek indult, s áttörte az 550 forintos szintet. Ezzel számolva a papír osztalékhozama 13,45 százalék körül alakul. A cég szerint a kifizetés nagysága összhangban van a társaság osztalékpolitikájával, amely szerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak a nettó adósság plusz összes tőkére vetített aránya) a 30-40 százalék közötti céltartományban kívánja tartani, s tükrözi stabil pénzügyi helyzetét és erős készpénztermelését is.
