Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tőke- és hozamgarancia mást jelent a jövőben, mint a tőke- és hozamígéret, legalábbis a tőkepiaci törvény tervezett, a befektetési alapokra vonatozó változtatási javaslata szerint. A tervezet szerint a garancia szó csak abban az esetben lesz használható, ha a tőkét és a hozamot az alapkezelő bankgaranciával biztosítja. Hozam- és tőkeígéretnek lesz viszont hívható az, ha azokat az alapkezelő a megfelelő befektetési politikával biztosítja. (Például ha bankgarancia ugyan nincsen, de a vagyon jelentős részét kamatozó eszközökbe fektetik, amelyek lejártakor visszajön az eredeti tőke értéke.) Ha a változtatás megvalósul, a jövőben az oly sok kibocsátó számára ma sikerterméket jelentő garantált alapok egy részét lehet, hogy „ígért” alapok néven lehet majd hirdetni.
Egyéb jelentős változások várhatóak a tervezet alapján az ingatlanbefektetési alapokkal kapcsolatban is, például szigorodnának az ingatlanértékelővel szemben támasztott követelmények. Egy alap egy értékelő céget (vagy személyt) a jövőben maximum ötéves időtartamra bízhat csak meg az értékelés ellátásával. Az értékelő függetlenségének erősítése céljából egy értékelő egy alapkezelővel lehet csak kapcsolatban és maximum öt alapnál végezhet ilyen tevékenységet, ráadásul egy alaptól származó jövedelme nem haladhatja majd meg éves jövedelmének 30 százalékát.
Az ingatlanok értékelése az új törvény szerint három módszerrel lenne lehetséges. Választani lehet a piaci összehasonlításon, a hozamszámításon és az újra-előállítási költségen alapuló módszerek között. A módszer kiválasztását azonban indokolni kell, s a későbbiekben mindig ennek alapján kell értékelni az ingatlanokat. Ha az értékelő mégis úgy gondolja, változtatni kell a módszeren, megteheti, azonban ezt is részletesen indokolni kell. Bővülnek az ingatlanértékelő szakvéleményének kötelező tartalmi elemei és a felügyelet jogot kap arra, hogy az ingatlanértékelőre vonatkozó negatív megállapítás esetén az alapkezelőt más értékelő megbízására kötelezze.
A tervezet szerint nyilvános, nyílt végű ingatlanalapnak ezentúl legalább 15 százalékos arányig likvid eszközöket kell tartania a portfóliójában. (Jelenleg egyébként a hazai nyilvános ingatlanalapok ingatlanokkal való feltöltöttsége jellemzően jóval alacsonyabb 85 százaléknál.) Főleg az értékpapíralapokat érinti, hogy egy-egy konkrét értékpapírból eddig húsz százalékot meghaladó súllyal (maximum harmincöt százalékig) csak az OECD-országok állampapírjai szerepelhettek a portfólióban, ez a kör most kiegészülne a nemzetközi pénzügyi intézmények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival is.
