Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alapvetően harmonizációs céllal tervezi megváltoztatni egy hamarosan a parlament elé kerülő törvényjavaslat a hitelintézeti, a tőkepiaci és a felügyeleti törvény egyes rendelkezéseit. A tervezet nagy része az európai hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkemegfelelési szabályok hazai jogrendbe való átültetését célozza, de hozzányúl néhány helyen a nemrég alaposan megváltoztatott vállalatfelvásárlási szabályokhoz is.
A javasolt kevés, ámde lényeges változás újra szigorítja a nyilvános társaságokban történő befolyásszerzés szabályait. A kötelezően megteendő nyilvános ajánlatok esetében például – amikor a befolyásszerző 25 vagy 33 százalékot meghaladó részesedést akar szerezni – az ajánlattétel minimális árfolyama nem lehet alacsonyabb, mint a részvénytársaság egy részvényre jutó sajáttőke-értéke.
A sajáttőke-érték mint alsó határ eddig csak a kiszorításnál szerepelt a tőkepiaci törvényben. Konszolidált beszámolót készítő cégek esetében a konszolidált saját tőkét kell figyelembe venni, s nem feltétlenül a legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített éves jelentés számít, hanem ha azóta jelent meg éves vagy féléves gyorsjelentés, akkor annak az adatait kell nézni.
Míg ez a szabály nehezítheti a néhány, sajáttőke-érték alatt forgó részvény eltűnését a tőkepiacról, addig egy másik megkönnyítheti azt. Ezentúl ugyanis – már ha elfogadják a törvényt – nemcsak akkor szoríthatja ki a kisebbségi részvényeseket egy nagytulajdonos, ha nyilvános ajánlattal vagy az azt követő három hónapon belül kerül 90 százalék fölé befolyása egy-egy cégben, hanem akkor is, ha tulajdonrésze ebben az időszakban meghaladja a 90 százalékot. Érthetőbben: eddig akkor lehetett kiszorítani, ha az ajánlattételi procedúra előtt a nagytulajdonos 90 százalék alatt volt, s a felvásárlás során jutott 90 százalék fölé. Mostantól viszont akkor is vételi jogot lehet gyakorolni a kisebbségi részvényekre, ha az ajánlat előtt már 90 százalék feletti befolyása van a meghatározó tulajdonosnak (így például bizton lehet számítani arra, hogy a tőzsdéről tavaly kivezetett Brau fő részvényese kiszorítja majd a kisebbségi részvényeseket). A jelenleg tőzsdén lévő cégek közül egyébként kevésnél lehet számítani arra, hogy e szabály miatt tömegesen tűnnének el papírok a nyilvános forgalomból, mint történt az Csehországban egy éve a szabály bevezetésekor (NAPI Gazdaság, 2006. március 22., 7. oldal).
A törvényjavaslat számos ponton módosítja az ingatlanalapokkal kapcsolatos szabályozást is. Ezen változások egy jelentős része tükrözi azokat az igényeket, amelyeket a felügyelet idén ősszel megjelent, a szektort elemző tanulmányában megfogalmazott.
