Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jó hír, hogy az utóbbi napok számottevő tőzsdei részvényáresése nem érte teljesen váratlanul az általunk megkérdezett három nagyobb hazai részvényalap-kezelőt, már számítottak korrekcióra, és viszonylag alacsony szinten tartották a részvények arányát. A rossz hír, hogy ez az arány így is jellemzően 70 százalék körüli volt, az alapkezelők – az úgynevezett részvénytúlsúlyos alapokban – jellemzően csak 70-80 százalék körüli szűk, 10-20 százalékpontos sávban változtatják a részvénykitettséget. Így a tőzsdeindexszel együtt a befektetési jegyek árfolyama is visszaesett.
Viszonylag szerencsés helyzetben érte a korrekció az OTP Alapkezelő részvényalapjait – tudtuk meg Honics István befektetési igazgatótól. A hazai részvények arányát ugyanis a társaság már a nyár folyamán fokozatosan csökkentette. Az addig jellemző 85 százalék körüli részvényhányad az OTP Quality esetében – ez a legnagyobb hazai részvényalap – szeptember végére kicsivel 75 százalék alá csökkent. Úgy gondolták ugyanis, hogy több vezető részvény már erősen megközelítette a fundamentálisan indokolható árfolyamszinteket. Jelenleg az alapkezelő kiváró állásponton van; bár a 15-20 százalékos korrekció után kedvezőnek látja a hazai részvények értékét, de nem látja tisztán, mennyiben változott meg a – főleg külföldi – befektetők kockázatvállalási készsége, mennyire várható további tőkekivonás a hazai tőzsdéről.
Az OTP Quality és az OTP Paletta vegyes alap egyébként jelentős mennyiségben tart kelet-közép-európai (elsősorban lengyel és cseh) részvényeket is, a Quality esetében súlyuk 30-35 százalék körül, vagyis a részvényportfólió majdnem felét teszik ki. Ezen papírok aránya is csökkent ugyan valamelyest, de a részvénykitettség változásának zöme a budapesti parketten forgó cégek révén valósult meg. (A Paletta részvénykosarának összetétele egyébként rendszerint nagyon hasonlít a Qualityéhez, azzal a különbséggel, hogy hosszabb távon csak 35 százalék körül van a részvények aránya, és a defenzívebb részvények – elsősorban osztalékpapírok – nagyobb szerepet kapnak benne.)
A Budapest Növekedési Alapban is alulsúlyozták a részvényeket, a nyár végétől már igyekeztek semleges pozíciókat felvenni – mondta el Duronelly Péter portfóliómenedzser. Ez azt jelenti, hogy a 80 százaléknyi részvényt tartalmazó benchmark (irányadó index) alá, mintegy 73 százalékra süllyedt le a részvények aránya szeptember közepére-végére. Azóta viszont ismét nőtt, jelentős részben annak is köszönhetően, hogy a befektetők egy része más alapokba vitte át tőkéjét. (Ilyenkor ha az alapkezelő a likvid eszközökből, kincstárjegyekből fizeti ki a befektetőket, részvénytranzakció nélkül is nő az arány.)
Az alapkezelő egyébként, bár azt sem állítaná, hogy a hazai részvények olcsók, ad esélyt annak is, hogy lesz még egy felfelé ívelő szakasz a piacon a közeljövőben. Amint megtudtuk, a játéktér ugyan elvileg nagy, a tőke 50 százalékáig is csökkenthető a részvények aránya, ez csak egészen extrém esetben valószínű, a gyakorlatban a benchmark körül jellemzően 10-15 százalékos sávban mozog ez az érték.
A CA IB Alapkezelő is régóta számított korrekcióra, és mérsékelte a részvénykitettséget, illetve defenzív papírokra váltott (áramszolgáltatók, MagyarTelekom). Ugyanakkor a részvényalapjai szintén long (vételi) stratégiát követnek, így mozgásterük csekély, például ha 90 százalékról 70-re csökkentik a részvények arányát, az már defenzívnek számít – mondta el Vízkeleti Sándor vezérigazgató. Így a piaccal együtt a befektetési jegyek áresése is elkerülhetetlen, de ezzel – főleg a sok éve tőzsdéző, különböző válságokon megedződött – befektetőik többsége már tisztában van.
