Miután a piacon valami ilyesmit, negyed-, vagy félszázalékos csökkentést vártak a jegybanktól, a fél százalékkal alacsonyabb alapkamat önmagában csekély reakciókat váltott ki az árfolyamok terén. Ezt azonban megtoldották még azzal a bejelentéssel is, amely szerint az autópálya-finanszírozásban felhasznált devizahiteleket nem a forintpiacon értékesítik majd (hanem az MNB-nél), így az ettől várt jelentős forinterősítő hatás kiesik. A hírek nyomán a forint a bankközi devizapiacon az utóbbi időben jellemző, stagnálásszerű állapothoz képest eléggé nagy ugrásokba kezdett. A kamatcsökkentés után először csak 244,40 forintig emelkedett az euró, majd a második hír 244,90-ig vitte fel. Innét újabb ugrás következett, ezúttal lefelé, délután négy körül visszazuhant 20 fillérrel, 244 alá is, hogy aztán megint fölfelé induljon el. Lapzártánkkor 244,50 körül járt a jegyzés, ami közel egy forinttal magasabb a péntek délutáninál.
Az állampapírpiacon először megélénkült a kereslet, később valamelyest alábbhagyott a lelkesedés. A másodpiaci referenciahozamok minden futamidőre csökkentek, 2–5 bázispont közötti mértékben, ami ugyan csak töredéke a kamatcsökkentésnek, de nem szabad elfelejteni, hogy hetek, hónapok óta esnek a hozamok, és jelenlegi állapotukban még további kamatcsökkentést is előrevetítenek. A héten jó néhány tízmilliárd forintnyi állampapír jár le, de ez mind semmi a 805 milliárd forintnyi lejáró kéthetes MNB-betéthez képest, így lehet, hogy izgalmas lesz ez a hét.
