Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint nemcsak a befektetési alapoknak, hanem a többi, hasonlóan vagyonkezelőkre bízott megtakarítási formának is jót tett a fokozatosan csökkenő kamatszínvonal. A Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) tagjai által kezelt összes vagyon (alapok, nyugdíj- és egészségpénztárak, biztosítási tartalékok és egyéb portfóliók) az első félév végén 3687 milliárd forintra emelkedett, ami 10 százalékos bővülés volt három és 27 százalékos hat hónap leforgása alatt. A félév elején a Bamosz saját adatai szerint az összes pénztári vagyonnak 77, a biztosítói vagyonnak 53 százalékát kezelte, az alapokon belül pedig becslésünk szerint 99-100 százalékot.
A növekedés oroszlánrésze a befektetési alapokra jutott, amelyek történetük legjobb félévét zárták, 46 százalékos növekedést mutattak fel ez alatt az idő alatt – mondta el Temmel András, a szervezet főtitkára. A dinamika egyébként júliusban sem csökkent, sőt a félév legjobb pillanatait idézte (NAPI Gazdaság, 2005. július 26., 7. oldal). A többi vagyonkezelési forma is sokkal gyorsabban bővült azonban, mint például az infláció: az ütem fél év alatt 16,4 százalékra rúgott – derült ki a Bamosz sajtótájékoztatóján. Kiugró népszerűségnek a unit linked típusú biztosítások örvendtek, itt a bővülés 24 százalék volt, a legalacsonyabb, 9 százalékos pedig a többi biztosítói vagyonnál. A unit linked biztosítások tulajdonosai egyébként valószínűleg a leginkább kockázattűrő befektetői csoportot alkotják, hazai és külföldi részvényekben ugyanis az ilyen portfóliók 35 százaléka volt, két-háromszorosa a többi kategóriában tapasztalható aránynál.
Az alapok után a második legnagyobb értékű kategória, az 1200 milliárd forint fölött járó pénztárak a szakemberek szerint a 2004-es jó év után 2005-ben is hasonlóan szépen teljesítenek majd. Az első félévi hozamuk legalábbis az előzetes becslések szerint 10 százalék körül volt, nem évesítve is.
Tehát a befektetők megint későn ébrednek, hiszen akkor fektetnek be az alapokba – és más hasonló termékekbe –, amikor azok (múltbeli) hozama magas, mert már megdrágultak a részvények és kötvények egyaránt? – merült fel a kérdés a sajtótájékoztatón. Amint Holtzer Péter, a Bamosz elnöke elmondta, már februárban is sokan azt hitték, hogy késő beszállni, most pedig még nehezebb megbecsülni, hogy mikor lesz a tőkepiacon fordulópont. Elvileg a részvénypiacban még feltétlenül, és némileg a kötvénypiacban is lehet növekedési potenciál, de az első félévi szép teljesítményt – legalábbis az alapok zömét kitevő kötvényeknél – nem lenne könnyű megismételni.
