Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Zwack Unicum Rt. által alkalmazott besorolást támasztja alá az EU hivatalos állásfoglalása, a cég – többek között emiatt is – csupán politikai prekoncepciónak nevezte az ellene indított támadásokat. A tőzsdei társaságot az év elején olyan vádak érték, miszerint számára kedvező módon, csupán a Zwack érdekében módosították 2003 novemberében a jövedékiadó-törvényt. Az ügy kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, már ekkor sokan politikai támadásnak vélték a vádakat. Zwack Péter volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő le is mondott az ügy miatt mandátumáról. Az ügy kulcskérdése, hogy a cég egyik termékét, az Éva vermutot köztes alkoholtartalmú termékként lehet-e kezelni, mivel ennek jövedékiadó-vonzata alacsonyabb. (Jövedéki adót háromféle módon előállított alkoholtartalmú termék után kell fizetni: a legalacsonyabb kategória az erjesztéssel készült termékek, a sör és a bor esetében alkalmazható, míg a lepárlással készülő pálinka után kell a legtöbbet fizetni. A kettő keverékéből származó termékek – ilyen a mindkét típusú alkoholfajtát tartalmazó Éva vermut – alkotják a köztes kategóriát.) A besoroláson súlyos milliók múlnak, bár mint Frank Odzuck, a Zwack Unicum Rt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a híresztelésekkel szemben azért nem milliárdos tételről van szó. A besorolás miatti különbözet ugyanis 300 millió forintot jelent, ami eltörpül a cég által éves szinten befizetett mintegy 8-9 milliárd forint jövedéki adóhoz képest.
A társaság szerint igazát nem csak egy 2003 eleji – tehát még jóval a törvény módosítása előtt lezárult – vizsgálat támasztja alá, hanem a nemrég megérkezett európai uniós állásfoglalás is. A Zwack termékeinek német importőre ugyanis az almabor alapú vermut külföldi forgalmazása előtt megkereste a hatóságokat, az április végén kiadott „EU Kötelező Vámtarifa Felvilágosítás” pedig szintén köztes alkoholtermékként definiálta az italt.
A több tíz milliárd forint költségvetési bevételkiesésről szóló híresztelés a cég szerint rosszindulatú hitelrontás, hiszen a hatóságok nem is állapítottak meg soha ez ügyben adóhátralékot. Éppen ezért jogi lépéseket is fontolgatnak. A Zwack egyébként azt is furcsának tartja, hogy a májusban felállított parlamenti testület eddigi ülésein a cég képviselőjét meg sem hallgatták. Miközben, mint Frank Odzuck kifejtette, a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke, Font Sándor országgyűlési képviselő egyben a Gyümölcspálinka Főzők Országos Szövetségének elnöke, és mint ilyen, nem feltétlenül pártatlan az ügyben. A „botrány” a cég napi működésére nincs hatással, amint az bizonyára a hamarosan nyilvánosságra kerülő gyorsjelentésből is kiderül majd.
