Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai kisbefektetők vagy még nem vakációznak, vagy szeptemberben még nagyobb felfutásnak leszünk tanúi, mindenesetre júliusban aktívabbak voltak a befektetésialap-piacon, mint a korábbi hónapokban. Három hét alatt, múlt hét péntekig 65,7 milliárd forint friss tőkét helyeztek el a hazai, nyílt végű, forintban kibocsátott alapokban, ami alig kétszázmillió híján ugyanannyi, mint egész júniusban volt. Hasonló dinamika március óta nem volt megfigyelhető, áprilisban és májusban csak igen vékonyan csordogáltak a pénzek, bár az is igaz, hogy végső soron egy tavaly október óta tartó trend folytatódik (lásd grafikonunkat). A jelenség oka minden bizonnyal az általános kamatcsökkenésben rejlik, amely a megtakarítókat rendszerint magasabb hozammal kecsegtető alternatívák keresésére ösztönzi. Az említett csoportba tartozó, tehát nyilvános, forintos és nyílt végű konstrukciók vagyona ezzel számításaink szerint napról napra újabb és újabb rekordot ér el, meghaladja az 1500 milliárd forintot, az összes hazai alap összes tőkéje pedig valószínűleg eléri az 1650 milliárdot is. (Az alapkezelők érdekvédelmi szervezete, a Bamosz statisztikája erre a teljes körre június végén 1553 milliárd forintról számolt be.) Az előző hónaphoz képest ugyanakkor némi eltolódás volt megfigyelhető az ingatlanalapoktól a kötvényalapok felé.
Míg júniusban mindkét kategóriába körülbelül 21-21 milliárd forintnyi friss tőke érkezett (az ingatlanalapok hajszállal vezettek), addig júliusban a kötvényalapok 36, az ingatlanalapok csak 12 milliárd forinttal részesedtek az új befektetésekből. Ennek oka lehet, hogy az ingatlanalapok hozama az utóbbi időben kissé visszaesett, méghozzá éppen közkedveltségük miatt.
Miközben ugyanis tőkéjük az első félévben megduplázódott (NAPI Gazdaság, Befektető melléklet, 2005. július 11., 13. oldal), ezzel ingatlanbefektetéseik messze nem tudtak lépést tartani, a forrásokat nem tudták még elkölteni, hiszen az ingatlanvásárlás időigényes dolog. Likvid eszközeiket viszont kincstárjegyekben tartják, amelyek hozama a kamatcsökkentések nyomán erősen visszaesett az idén. Rövid távú hozamuk így a korábbi jellemzően évi 10–14 százalékos szintről 6–10 százalékra esett vissza. A kötvényalapok ugyanakkor a sorozatos kamatcsökkentések és az ennek nyomán járó állampapír-piaci hozamcsökkenés miatt jó teljesítményt értek el, a hosszú kötvényalapok évi 10–20 százalék között jártak három hónapra. (Befektető melléklet, 2005. július 11., 14. oldal, táblázat.) Ezek persze a múltbeli hozamok, és a jövőben korántsem biztos, hogy megismételhetők.
