Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BÉT és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) mellett a hazai tőkepiac más prominens képviselői is felsorakoztak a nyugdíjrendszer negyedik pillérét is jelentő nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetése mellett. A javaslatot kidolgozó két szakmai szervezet, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ), a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), valamint a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség képviselői tegnap közös sajtótájékoztató keretében írták alá azt a levelet, amelyet a koncepcióval együtt még aznap eljuttattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz és a négy parlamenti párthoz. Szalay-Berzeviczy Attila hangsúlyozta: a BÉT mintegy 30 milliárd forintos kapitalizációjából mindössze 4 százalék van a lakosság, míg 2,5 százalék a nyugdíjpénztárak kezében. A részvények 80 százaléka külföldiek kezében van, ami túl nagy kitettséget jelent a hazai piacnak. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az elmúlt 7 évben a tőzsde nemhogy segítséget nem kapott a kormányzattól, de néha ellenszélben kellett dolgoznia. Így, mint mondta, nem is csoda, hogy a BÉT szerepe marginalizálódott, ezen azonban – mint kifejtette – felelős kormányzati támogatással még lehet változtatni. A tőzsde elsősorban nem is pénzt, inkább jogszabályi változtatásokat kér.
A szervezetek szerint a nyugdíj-előtakarékossági számla olyan önkéntes megtakarítási lehetőséget kínálna, amely nemcsak a magyar tőkepiac felértékelődését, hanem az államháztartás belső finanszírozását is elősegítené, emellett a hazai középvállalatok olcsó tőkéhez jutását is biztosítaná. Az elképzelések alapján a hosszú távú befektetői szemlélet kialakítását az állam adókedvezménnyel honorálná, de úgy, hogy a kedvezményeket – a jelenlegi javaslat szerint ez a befizetés 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot évente – jóváírna a számlára, tehát nem utalnák vissza az adóév után.
A számlán részvényeket, befektetési jegyeket, állampapírokat, és – korlátozott mértékig – bankbetétet lehetne tartani, kizárnák viszont a spekulatív, többek között a derivatív termékeket. A havi rendszeres befizetéshez és az esetleges hozamokhoz azonban csak a nyugdíjkorhatár betöltésekor lehetne hozzáférni egy összegben vagy járadék formájában. A BÉT külön javaslata egyébként az, hogy ha a nyugdíj-előtakarékossági számlán éves átlagban a megtakarítás 70 százaléka részvényben van, akkor 150 ezer forint lehetne a jóváírás felső értéke. A kedvezmény önálló lenne, nem vonnák össze más önkéntes megtakarítás kedvezményével. (A tervezet alapján a jogszabályban meghatározott módon lehetőség volna az idő előtti pénzfelvételre, de csak az adókedvezmények visszafizetése és a büntetőkamat kifizetése esetén.) A kormány megfelelő hozzáállása esetén akár 2006. január elsejétől is elindítható lenne az új megtakarítási forma. Újságírói kérdésre Szalay-Berzeviczy Attila elmondta, a Bankszövetség még nem csatlakozott a kezdeményezésükhöz, mint mondta, a szervezet nem hozott testületi döntést a támogatás kérdésében.
