Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindössze 203 ezer darab részvényt ajánlottak fel a Zalakerámia Rt. részvényesei a Lasselsberger Ceramics Kft. hétfőn lezárult, 2350 forinton tett nyilvános vételi ajánlata során. Ez az ajánlat előtt közkézen lévő Zalakerámia-részvények kevesebb mint 40 százalékát jelenti, azonban az ajánlattevőnek ez is elegendő lehet. Az ajánlattal ugyanis befolyása átlépte a 90 százalékot (most már 93,6 százalékot tesz ki), s így jogosulttá válik a megmaradt kisebbségi tulajdonosok kiszorítására. (A 90 százalékos küszöb átlépéséhez egyébként mindössze 12 ezer részvényt kellett kapnia az ajánlat során.) A Lasselsberger egyébként már az önkéntes nyilvános ajánlat szövegében is jelezte, hogy kiszorítaná a cég megmaradt részvényeseit, s kivezetné a Zalakerámiát a tőzsdéről. A kérdés csak az, milyen áron. A törvény szövege szerint ugyanis az ajánlattevőt a nyilvános vételi ajánlat árfolyamán vagy az utolsó éves beszámolóból számolt egy részvényre jutó sajáttőke árfolyamán illeti meg a megmaradt részvényekre a vételi jog. Kérdés csak az, hogy az anyavállalati mérlegben vagy a konszolidált beszámolóban szereplő adatot kell-e figyelembe venni. Előbbi 1965, utóbbi több mint 3982 forintot jelentene részvényenként. A konszolidált beszámolóból számolt adat a megmaradt 342 ezer darab papírra számolva 558 millió forint pluszköltséget jelentene a Lasselsbergernek, így nem lenne nagy csoda, ha ők a 2350 forintos változat mellett tennék le voksukat.
