Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A görög kormány a Hellenic Petroleum (HP) 15-30 százalékos részvénycsomagjának eladását tervezi, az ideális vevőjelölt olyan energetikai cég, mely stratégiai szövetségre lépne a HP-vel - írja görög újságokra hivatkozva a Dow Jones. Az érdeklődők augusztus 27-ig jelentkezhetnek. Jelenleg az olajtársaság részvényeinek 65 százaléka a görög állam kezében van, ám a korábbi elképzelésekkel szemben már nem ragaszkodnak az 51 százalékos többség megőrzéséhez, a jelenlegi tervek szerint 35 százalék maradna tartós állami tulajdonban. Korábbi tervek szerint a stratégiai szövetség tőkeemeléssel vagy részvénycserével is megvalósulhatna. A társaság a Mol Rt.-vel és az OMV AG-val folytatott tárgyalásokat, a Mol illetékeseinek júniusi nyilatkozata szerint tanulmányozzák a HP privatizációjában való részvétel lehetőségét.
Elemzők egyetértenek abban, hogy a Hellenic Petroleum jövőjét egy nagyobb külföldi olajcéggel való együttműködés biztosíthatná, ám kérdés, hogy a 30 százalékos csomag megér-e bárkinek is 430 millió eurót (ez a jelenlegi tőzsdei ár).
A tavaly még rendkívül jól teljesítő cég nyeresége ugyanis az idei első negyedévben 62 százalékkal, 17,9 millió euróra esett, nagyrészt a finomítói árrés beszűkülése miatt.
Megfigyelők szerint a Mol érdeklődését a HP iránt nem az amúgy fejlett és meglehetősen telített görög piac, hanem a közös balkáni terjeszkedés lehetősége keltheti fel. A HP ebben már megelőzte a Molt, Macedóniában megvette a szkopjei Okta finomítót, s egy nagyszabású projekt keretében új szerzeményét egy 230 kilométeres csővezetékkel szeretné összekötni a theszaloníki finomítójával. A bizonytalan macedón politikai helyzet persze a HP-nek is okoz nehéz perceket. Néhány héttel ezelőtt a cég részvénye épp azért esett mintegy tíz százalékot, mert az albán gerillák azzal fenyegetőztek, hogy tűz alá veszik a társaság új büszkeségét. A görög társaság Macedónián kívül is aktív a Balkánon. Az OMV-vel közösen kutat Albániában, ahol megszerezte az egyik kisebb benzinkúthálózatot is. A Mollal együttműködési - vagy ütközési - terület ezek után Szerbia lehet, bár itteni érdekeltségét már a Gazprom és a Lukoil is kifejezte, s a legutóbbi hírek szerint a Szibur stratégiai együttműködésről állapodott meg a nis-i finomítóval. Áldott Zoltán, a Mol stratégiai igazgatója egy hónappal ezelőtt a Bloombergnek nyilatkozva kifejtette, a szerb piacon való megjelenést saját hálózat kiépítésével vagy a privatizációban való részvétellel egyaránt el tudja képzelni.
Nem mellékes, hogy a kissé bizonytalanabbá vált lengyel vonal után elemzők szerint a Mol stratégiájában ismét előtérbe kerülhet a Balkán, és így az INA megszerzése is, bár a horvát olajcég privatizálásáról egyelőre ellentmondásos hírek érkeznek.
Érdekesség, hogy míg a Mol megválni készül gázüzletágától, a Hellenic Petroleum éppen most szeretné megszerezni az állami irányítású földgáztársaságot, a Depa SA-t. Elftherios Izellasnak, a Hellenic elnökének nyilatkozata szerint cége szeretne lehívni 16 százalékot abból az opcióból, amely lehetővé teszi a társaságnak, hogy többségbe kerüljön a Depában. A gázkérdés azonban Görögországban sem problémamentes; Nikos Christodoulakis fejlesztési miniszter szerint a Depának önálló utat kell járnia, s tiltakozását fejezte ki a Hellenic terveivel kapcsolatban.
Molnár Gergely
Sidó Zoltán
