A csütörtöki kisebb-nagyobb emelkedés után lapzártánkkor mindhárom tengerentúli tőzsdeindex lefelé tartott, azaz a piacokon a több napja tartó emelkedés után eladási hullám indult be. A technológiai papírok annak ellenére esésbe váltottak, hogy a Microsoft a vártnál kedvezőbb eredményről számolt be. A Sun Microsystems azzal okozott csalódást, hogy bár nyeresége a lefelé módosított prognózisokhoz képest jól alakult, forgalma elmaradt a várakozásoktól. A távközlési berendezéseket gyártó Nortel Networks amellett, hogy a piaci konszenzus szerinti 12 centes részvényenkénti veszteséget produkált, 5 ezer fővel, 20 ezerre növelte az elbocsátani tervezett dolgozók létszámát. Az Ericsson újabb profit warningja, illetve további létszám-leépítési terve, valamint a Nokia lefelé módosított forgalomnövekedési prognózisa szintén a besszhangulatot erősítette.
A régi gazdaság cégei közül a gyógyszergyártók mellett a pénzügyi szektor vállalatai is a vesztes oldalon álltak. A Merck hiába számolt be a piaci prognózisnak megfelelő első negyedévi eredményről, részvényei esésbe kezdtek annak hírére, hogy a cég az év hátralevő részében gyengébb teljesítményre számít. A Boeing jó hírekkel szolgált: a társaság első negyedévi 89 centes részvényenkénti nyeresége az egy évvel korábbinál több mint kétszer nagyobb, s közel tizedével jobb, mint amennyire az elemzők számítottak.
Európában főként a telekom-papírok vezették az esést, a szektorra az Ericssontól, a Nokiától, illetve a Norteltől érkező hírek hatottak negatívan. Az FTSE mindazonáltal szerény nyereséggel zárt, Londonban két távközlési vállalat, a Marconi és a Spirent részvényei is drágulni tudtak. Az euró dollárral szembeni árfolyama - nem törődve azzal, hogy az Európai Központi Bank a kamatvágás ellen foglalt állást - 90 cent fölé erősödött.
Nem volt képes folytatni az emelkedést a tokiói tőzsde Nikkei-225 indexe, a gyengülést egyrészt a profitrealizálások, másrészt pedig a japán cégek eredménykilátásaival kapcsolatos aggodalmak okozták.
Á. V.
