A NAPI Gazdaság információi szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerdán engedélyezte, hogy a Budapest Bank stratégiai tulajdonosa, a GE Capital (GEC) nyilvános ajánlatot tegyen részvényestársainak, az erről szóló határozat várhatóan már ma megjelenik a Magyar Tőkepiacban. Ezzel egybecseng, hogy a Budapest Bank mára sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen fontos bejelentésekre készül.
A nyilvános felvásárlással az elsőbbségi részvények tőzsdei bevezetése várhatóan végleg lekerül a napirendről. A BB-nek a 351 millió forint össznévértékű elsőbbségi pakett (ennek nagy része az állam tulajdonában van) tőzsdei bevezetését 1998 végéig kérnie kellett volna, de mindeddig elmulasztotta, legutóbb például arra hivatkozva, hogy zártkörű társasággá szeretne válni, ezért hamarosan nyilvános ajánlatot tesz részvényestársainak. A PSZÁF tavaly félmillió forint bírságot szabott ki a bankra az Épt. tőzsdekényszert előíró paragrafusának megsértése miatt. A nyilvános ajánlattételt az is sürgethette, hogy megtörténte után a felügyelet vélhetően már nem fogja tovább forszírozni a tőzsdei bevezetést.
Bár korábban úgy tűnt, az amerikai befektető csak akkor hívja le az állami tulajdonú BB-pakettre szóló vételi opciót, ha sikerül megegyeznie a kárpótlási jegyek peren kívüli elszámolásáról a magyar állammal, a jelek szerint nem vár tovább a megegyezésre. Az ügy lényege, hogy a bank brókercége nem tudott pontosan elszámolni a kárpótlási jegyekkel, ezért a kárpótlási hivatal és az ÁPV Rt. is pert indított ellene, a cég pedig viszontkeresetekkel élt. A peren kívüli megegyezésre vonatkozó előterjesztést a szereposztás szerint az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) kellett volna elkészítenie - a kormány a tervek szerint február 1-jei ülésén tárgyalta volna -, de az anyagot az IM végül nem készítette el. Ebben vélhetően az is szerepet játszott, hogy szeretnének végre tisztán látni a kárpótlásijegy-ügyben.
A 19,337 milliárd forint jegyzett tőkéjű BB-ben az állam még 23,7 százaléknyi - névértéken 4,596 milliárd forint - részesedéssel rendelkezik. A 27 százalékos részesedésű GEC-nek erre a privatizációs szerződés szerint 2001. május 15-ig lehívható opciós vételi joga van.
A részvénytőke 32 százaléka az EBRD tulajdonában van, amely a BB 1995. decemberi privatizációjakor pénzügyi befektetőként társult a GEC mellé. A GEC már tavaly bejelentette, hogy meg kívánja vásárolni a nemzetközi pénzintézet pakettjét is. A vételi ajánlat értelemszerűen nekik és az összességében 17 százalékot birtokló kisbefektetőknek is szól majd. Az értékpapírtörvény szerint ugyanis tilos az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek között a nyilvános vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során hátrányos megkülönböztetést tenni.
A GEC és a PM az 1995-ben kötött privatizációs szerződésben előre meghatározták a dollárban kiegyenlítendő vételár számítási sémáját, eszerint a névértéket gyakorlatilag az opciós negyedévig keletkezett és fel nem osztott IAS szerinti tiszta nyereség államra eső részével növelik. A BB 2000. évi auditált adatait még nem hozták nyilvánosságra, a hírek szerint a bank igazgatósága is csak kedden tárgyalta. Piaci szereplők azonban úgy tudják, a GEC várhatóan 133,4 százalékos árfolyamon tesz vételi ajánlatot (a szeptember végi mérlegadatok alapján számított ár 135 százalék lett volna).
A várhatóan mintegy 6,2 milliárd forintos állami bevétel jóval kisebb, mint amire a BB 1995. decemberi privatizációjakor számított a PM, ugyanis akkor azzal kalkulált, hogy 2001-re a bank saját vagyonának értéke megháromszorozódik, így a maradék pakett értékesítéséből 14 milliárd forint feletti folyó bevétel keletkezhet. Az összképet az is rontani fogja, hogy az államnak a privatizáció lezárása után is lesz még fizetési kötelezettsége a BB-vel kapcsolatban (a kárpótlási jegyek mellett nincs jogerős döntés a Realbank BB ellen indított perében sem).
A Budapest Bank törzsrészvényei a tőzsdén kívüli piacon tavaly nagyjából a névérték körüli, idén januárban - a lehívásról szóló hírek hatására - névértéknél magasabb áron forogtak. Brókerkörökben tudnak múlt heti, 120 százalék felett köttetett, százmilliós volumenű üzletről is. A törzsrészvényenként 13 ezer 340 forintos (elsőbbséginként 1334 forintos) ár ugyanakkor nem biztos, hogy kielégíti azokat a pénzügyi befektetőket - köztük amerikai alapokat is -, akik korábban éppen a kizárólagos menedzsmentjogokat gyakorló GEC beszállásában bízva fektettek a BB-be, hiszen például 1998 tavaszán a részvények 14 000 forintos szinten (vagyis 67-68 dolláron) forogtak a piacon és ha a bank értéke azóta csökkent, az már aligha tulajdonítható a privatizációt megelőző ügyek hatásának.
Barna Zsuzsa
