Lapunk információi szerint vitáktól sem volt mentes az Antenna-emisszió péntek esti londoni árazása. Mivel a könyvépítés során beérkezett vételi ajánlatok messze elmaradtak az előzetes várakozásoktól (az ajánlatok száma nemcsak az 1996-1997-es emissziók 5-6 szoros, hanem a legutóbbi Matáv-emisszió 2-szeres szorzójától is elmaradt), ráadásul a szervezők által általánosan használt ötfokozatú skála alapján a befektetők minősége is romlott (az első osztályú intézmények ajánlatai nem érték el az összes ajánlat felét), ezért a két szervező, a CA-IB és a HSBC az emisszió elhalasztását javasolta. Gansperger Gyula, az ÁPV elnök-vezérigazgatója az ÁPV igazgatóságától kapott felhatalmazás alapján maga döntötte el, hogy a magyar állam elállt a részvények zártkörű értékesítésétől, ez egyben azt is jelenti, hogy az AH Rt. árfolyamértéken 9,5 milliárd forintra tervezett tőkeemelése is meghiúsult.
Egyes megfigyelők szerint a beadott ajánlatok alapján még az ötezer forintos ár is bizonytalan lett volna, ekkor viszont a cégnek csaknem 2 millió részvényt kellett volna kibocsátania, ami csak az állam önkorlátozásával valósulhatott volna meg.
A kibocsátás kudarca nemcsak a társaság és az eladó számára jelent érzékeny anyagi veszteséget (az ÁPV mintegy 20 milliárdos bevételre számított 6000 forintos ár esetén), de a forgalmazók is elestek a becslések szerint nagyjából egy százalék körüli vagy valamivel az alatti forgalmazói jutalékuktól. (A kibocsátás tényleges technikai költségeit - a road show-t, a hirdetéseket és a tájékoztató elkészítését - az ÁPV megtéríti, ez az összeg megfigyelők szerint százmilliós nagyságrendre rúghat.)
A kudarc oka elsősorban a kedvezőtlen nemzetközi tőkepiaci helyzet, ami a magyar privatizációs kibocsátásoknak rendre velejárója. 1997. október 28-án az OTP második nemzetközi emisszióját (6100 forintos árral) úgy árazták, hogy aznap a BUX 1294 ponttal (16,5 százalékkal) esett a távol-keleti tőzsdeválság hatására. Két héttel később, november 13-án a Matáv árazása 12,7 százalékos BUX-zuhanással esett egybe (5561 ponton zárt aznap a magyar tőzsdeindex), ám egyik kibocsátás sem hiúsult meg. (Az OTP esetében azért az ÁPV vezetőiben előző nap felmerült a halasztás gondolata.) Az akkori helyzet azonban egy lényeges ponton eltért a mostanitól: regionális válság volt, amely az adott ágazatot - a bank- illetve telekom-szektort - nem érintette. Most viszont a világ tőzsdéin április óta a telekom-szektor mélyrepülése zajlik, ettől pedig az AH aligha függetleníthette magát. (Noha árbevételének kétharmada műsorszórásból származik.) A csütörtöki török összeomlás miatt számos már leadott jegyzést visszavontak, fokozva a bizonytalanságot.
A halasztás időtartamát most még nehéz felbecsülni, elvileg néhány héten belül újra körül lehet járni a befektetőket, de ha erre nem kerül sor, akkor alighanem csak a 2000. évi auditált adatok birtokában, 2001 májusában lehet szó az újabb futamról. Addig azonban az Antennával sok minden történhet. Sor kerülhet a privatizációs törvény módosítására, az állam 50 százalékról 25 százalék +1 részvényre csökkentheti tulajdonrészét, és megállapodhat egy stratégiai befektetővel, amely aligha lehet más, mint a Vivendi-csoport. Ekkor pedig lehet, hogy a tőzsdei emisszió ötlete is elveszti időszerűségét, különösen, ha a Vivendi hajlandó a most megcélzotthoz közeli árat fizetni.
A magyar Antenna-jegyzők bizonytalansága még eltarthat egy ideig. Mint ismeretes, a 7500 magánbefektető 180 ezer részvényt jegyzett. Közülük a 4200 alanyi kárpótoltnak bármilyen tőzsdei áralakulás mellett is megéri felvenni a 100 ezer jegyzett Antennát, a 2700 kedvezményes áron (5100 forintért) jegyző készpénzes kisbefektető 51 ezer darabját is többségében felvehetik. Az 530 nagyobb befektető által jegyzett összesen 28 ezer részvény kiváltását viszont befolyásolhatja, hogy a döntési időszak legutolsó napján a tőzsdei ár eléri-e az ÁPV által 5600 forintban megszabott kibocsátási árfolyamot. Az ÁPV egyébként - mint Füredi Zsolt, a magyar kibocsátást szervező CA-IB osztályvezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta - csütörtökön teszi közzé a kibocsátásról szóló tájékoztatást. Az eladó és a forgalmazó már kérte a PSZÁF-tól a tájékoztató módosítását - amit az tett szükségessé, hogy abban a kibocsátási árat az intézményi emisszió árfolyamához kötötték -, ám nem biztos, hogy a PSZÁF beleegyezése szerda estig megérkezik.
A magyar jegyzőknek a módosítás megjelenése után 15 napjuk van arra, hogy elálljanak a jegyzéstől. A legkorábban december 22-én lejáró időszak után kerülhet sor az AH-részvények allokációjának lezárására, amit a pénzek visszafizetése követhet. Aki tehát meggondolja magát, valószínűleg csak karácsony után kaphatja vissza a pénzét, addig pedig a tőzsdén sok minden történhet a műsorszóró papírjával.
Korányi G. Tamás
