Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója tegnap sajtótájékoztatón ismertette az év legjelentősebb sőt, jószerével egyedüli tőkepiaci privatizációjának részleteit. Mint mondta, az ÁPV Rt. elsődleges célja természetesen a bevétel maximalizálása, ám emellett fontos az Antenna Hungária Rt. (AH) stabil tulajdonosi struktúrájának kialakítása is. Ebben a Magyarországon már tapasztalatot szerzett első osztályú intézményi befektetőkre számítanak. További céljuk, hogy az utóbbi két évben a tőzsdétől elforduló magyar magánbefektetőket ismét bevonják a privatizációba és a kárpótlási törvény szellemében az alanyi kárpótoltaknak lehetőséget biztosítsanak jegyeik elméleti névértéken való felhasználására. Az ÁPV Rt. feje kesernyés utalást tett arra, hogy már hagyomány, hogy a nagy emissziók rendre kedvezőtlen külső tőkepiaci körülmények között zajlanak le.
László Géza, az AH elnök-vezérigazgatója korábban maga is befektetési banki szakember az utóbbi egy évben alaposan átalakuló AH-t mint a magyar távközlési piac második integrált szereplőjét mutatta be. Bár a társaság 15 milliárd forintos tavalyi árbevételének 80 százaléka származott műsorszórásból, 2004-re 49 százalékra szeretnék növelni az egyéb távközlési bevételek arányát. Az AH most a VRAM Rt. (Vodafone) 20 százalékát birtokolja, de 2001-ben további 5 százalékot vehet meg előre rögzített az eredeti jegyzési árfolyamhoz kötődő áron a Magyar Posta Rt.-től. Emellett az MVM Rt.-vel létrehozott közös vállalat az üzleti kommunikációban is óriási lehetőségeket biztosít számára a gerinchálózat üzemeltetése révén. A hatékonyság növekedését jelzi, hogy az 1999 végén még 1282 dolgozót foglalkoztató cég létszáma december végéig ezer alá csökken. Az elnök-vezérigazgató az AH háromnegyed éves eredményeiről nem kívánt beszélni a sajtótájékoztatón, mondván, hogy a társaság nem kötelezett negyedéves gyorsjelentésekre. (A féléves jelentés egyébként 8,83 milliárd forintos árbevétel mellett 915 milliós, az előző évit 90 százalékkal felülmúló adózott eredményről adott számot, az elemzők 2000-re 1,8-2 milliárdos nettó eredményt várnak.)
A szokásoknak megfelelően intézményi és hazai nyilvános kibocsátásra tagolódó emissziót a CA-IB és a HSBC szervezi, a magyar kibocsátásban részt vesz az OTP Értékpapír Rt., a BA-CA Bank és a Concorde is. (Az utóbbi fiókjaiban kárpótlási jegyért nem, csak készpénzért lehet jegyezni.) Az AH-részvényeket interneten is lehet igényelni. A nemzetközi kibocsátásról a szigorú amerikai szabályok miatt igen keveset árultak el a szervezők. Annyi bizonyos, hogy az Antenna-részvényeket felajánlják a 144/A amerikai tőkepiaci jogszabály hatálya alá tartozó (tehát 100 millió dollárt meghaladó befektetést kezelő) amerikai intézményeknek is, a road-show során az amerikai alapkezelőkkel is találkoznak az AH vezetői. Amerikai továbbá brit, kanadai és japán magánszemélyeknek azonban nem lehet felajánlani AH-részvényeket, ezért a korábbi jegycserés gyakorlattól eltérően ezen országok magyar származású, alanyi kárpótoltnak számító állampolgárai valamint ezek meghatalmazottai ki vannak zárva a kárpótlási jegyes cseréből.
A kibocsátás pontos mennyiségét csak a könyvépítés folyamatának végén, a kibocsátási ár ismeretében lehet meghatározni. Az AH mintegy 9,5 milliárd forintos bevételre számít a tőkeemelésből, ez a mostani 6350 forintos árszintet feltételezve másfél millió darabot valószínűsít. Mivel az állami tulajdonrész a tőkeemelés utáni alaptőke 50 százalékát éppen egy darabbal fogja meghaladni feltéve, hogy minden felajánlott részvényt megvesznek és még a kibocsátás szervezőinek biztonsági tartalékát jelentő ún. greenshoe-opciót is lehívják , ha a tőkeemelés másfél millió darabnál nagyobb lesz, az állam által eladható mennyiség kisebb lesz (a többlet felével).
Ha másfél millió darabbal számolunk, az állam a januárban a munkavállalóknak 50 százalékos kedvezménnyel felajánlandó részvényekkel együtt mintegy 3,6 millió részvénytől válik meg, ami körülbelül 22-23 milliárd forintra rúghat. A 70 millió dollárt alig meghaladó kibocsátás az utóbbi öt év nagy emisszióihoz képest meglehetősen kicsi, ám a mostani piaci helyzetben még e mennyiség eladása is komoly eredménynek fog számítani.
A magyar magánbefektetőknek szánt az átcsoportosítható mennyiséggel együtt 345 ezer darabos csomagról megoszlanak a vélemények. A 200 ezer darabos kárpótolti rész soknak tűnik, a piac ismerői szerint ennyi jegy már aligha lapul az „igazi" kárpótoltak asztalfiókjaiban.
A „nem igazi" kárpótoltak hozzáférését a számukra valóban olcsó (három kárpótlási jegybe és némi, valószínűleg 1000 forint körüli készpénzbe, tehát a mostani tőzsdei jegyárak alapján mintegy 3000 forintba kerülő) AH-részvényekhez többféle eszközzel is igyekszik megakadályozni szkeptikusabb megfigyelők szerint megnehezíteni az ÁPV Rt.
A jegyzőhelyek mindenkitől csak egy, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást fogadnak el, és a jegyzésnél be kell mutatni az eredeti kárpótlási határozatot, illetve az átadás-átvételi elismervényt is. A jegyeket le kell adni, s ha a nagyobb címletű jegyek felváltásra kerülnek, a kárpótolt ugyan visszakap kis címleteket, de ezek már nem számítanak alanyi jegyeknek.
Az, hogy a minimum 50 ezer darabos, de az intézményi pakettből 95 ezerrel, a kárpótlási jegyes részből pedig a teljes maradékkal gyarapítható készpénzes csomag iránt mekkora lesz az érdeklődés, nehezen számítható ki. A befektetők ki vannak éhezve az új kibocsátásokra, a régi emlékek is a tömeges jegyzésre sarkallják őket. A mostani piaci helyzetben azonban már aligha lehet üdvözítő a „jegyezz, amennyit bírsz, és gyorsan add el a részvényt!" stratégia, ráadásul a felajánlott 500 forintos (20 részvényig igénybe vehető) árkedvezmény nem elég vonzó ahhoz, hogy ellensúlyozza a héthetes eladási moratóriumot.
A hazai kibocsátás allokációs elve az első húsz darabig a kártyaleosztás, utána viszont a jegyzések arányában történik a kiosztás. Tekintettel a papír iránti, a tőzsdén meglehetősen mérsékelt kisbefektetői érdeklődésre, elképzelhető, hogy nem vagy csak részben kerül sor átcsoportosításra.
A várhatóan a hatezres határhoz közelítő, most még persze csupán feltételezett árfolyamon az AH bármennyire ígéretes részvény is a hagyományos mutatók alapján a tőzsde legdrágább papírjai közé tartozik. Kétmilliárdot közelítő idei nettó eredményt feltételezve és a tőkeemelés utáni 80 milliárd forintos kapitalizációt figyelembe véve 40 körüli P/E érték adódik, amit legfeljebb csak a távközlés jövőjébe vetett erős hit „igazolhat".
Korányi G. Tamás
