- Mi a célja a londoni és a New York-i tájékoztató körútnak?
- Elsősorban a befektetői bizalom erősítése, illetve az, hogy a magyar részvények forgalmának nagyobbik részét adó alapkezelők első kézből – a nagy kibocsátók vezetői mellett a pénzügyminisztertől és az MNB alelnökétől – kapjanak információkat a magyar tőkepiacról.
- A forgalom alakulásából ítélve nem biztos, hogy érdekli őket a magyar piac...
- Nem mondanám, hogy elfordultak tőlünk az angolszász nagybefektetők, inkább várnak. A tavaly novemberi road show-ra száznegyvenen voltak kíváncsiak, az érdeklődés most is óriási. Hogy utána több papírt vesznek-e, az persze más kérdés.
- A külföldi befektetők elfordulása mellett a belföldieké lenne az igazán nagy csapás. Mit tesz ez ellen a tőzsde?
- A potenciálisan tőzsdeképes kisebb és közepes cégek felkutatása mellett elsősorban a kormányzat köreiben folytatunk lobbitevékenységet, hogy a tőkepiac fontosságát jobban elismerjék a döntéshozók.
- Ennek fényében nem tekintik kudarcnak az adótörvény befektetőkre hátrányos módosítását?
- De, abszolút mértékben. A törvény-előkészítés folyamatában próbáltuk meggyőzni mind a pénzügyminisztériumot, mind a számunkra elérhető képviselőket arról, hogy ami készül, az a kormányzat által is szorgalmazott versenysemlegességet sérti, a különböző befektetési formák közül éppen a részvénymegtakarításokat diszkriminálja – de nem jártunk sikerrel.
Korányi G. Tamás
