Kiskunhalas életében korábban a szőlő-gyümölcs kultúra és az állattartás volt a meghatározó. Történelmileg kialakult gazdasági szerkezetét, mezővárosi arculatát a XX. század közepének iparosítási, téeszesítési törekvései sem tudták megváltoztatni. A településen máig fontos szerepet játszik a baromfi- és a sertéstenyésztés, a szőlészet és a borfeldolgozás. A városra jellemző mezőgazdasági dominancia azonban a 60-as, 70-es évek ipartelepítésének hatására gyengült. A mező- és erdőgazdaságból élők aránya mára 20 százalék körülire csökkent - tudtuk meg Tóth Zoltántól. A rendszerváltás időszakában a nagyvállalatok halasi telephelyei csődbe mentek, majd felszámolták őket, megszűnt többek között az állami gazdaság, a két tsz, s közel négyezer munkahely. A nagy cégek romjain azonban kis- és középvállalkozások indultak fejlődésnek. Kiskunhalason jelenleg 1650 egyéni és 670 társas vállalkozás működik. Az adózó vállalkozások éves nettó árbevétele 65 milliárd forint, az iparűzési adó adóalapja 27 milliárd forint. A település az iparűzési és az építményadó révén évi 600 millió forint adóbevételhez jut - mondta a polgármester. Az 1 milliárd forint feletti éves forgalmat elérő cégek sorába tartozik többek között a 700 főt foglalkoztató Baromfifeldolgozó Rt., a 300 alkalmazottal rendelkező Halas-Pack Rt., a Mol Rt. Kiskunhalasi Bányászati üzeme, a Ganz-Set Rt., valamint a Novara Kft., a Modinvest Kft. és a Merkbau Építőipari Kft. is. Ezenfelül további mintegy ötven tőkeerős középvállalkozás működik az építőipar, a faipar, a könnyűipar, a számítástechnika, az élelmiszer-feldolgozás és a borászat területén. Kiskunhalas ipari parkja 1999-ben nyerte el ezt a címet, majd tavaly közel 100 milliós támogatáshoz jutott egy pályázat révén, melyet az alap-infrastruktúra kialakítására fordítanak. A mintegy 250 millió forintba kerülő beruházás az idén indul és a 40 hektáros ipari park területéből 20 hektáron valósítja meg a teljes infrastruktúrát. A területen már most is működik hét, főleg feldolgozással és gyártással foglalkozó vállalkozás, ám a helyhatóság a munkálatok befejezését követően további betelepülőket, illetve befektetőket és működtetőt keres.
A városra a polgármester elmondása szerint jellemző a vállalkozási kedv és a dinamikus, önerős fejlődés. A munkanélküliségi ráta 7,1 százalék, amely 1,5 százalékkal jobb a megyei átlagnál. A KSH adatai szerint a megyében Kiskunhalason a legmagasabb a kimutatott egy főre jutó jövedelem és a lakosság iskolázottsági szintje. A GKI '99-es felmérése szerint a vásárlóerő-index is a megyei átlag fölötti. Tóth szavai szerint a társas vállalkozások mintegy 30, az egyéniek csaknem 70 százaléka kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytat. A Paletta Áfész és a Spar áruházlánc után a Plus és a Profi élelmiszerlánc betelepedése is folyamatban van.
A település polgármestere a beruházási, fejlesztési tervekről szólva elmondta: Kiskunhalas gesztorságával a nagy térség több mint száz önkormányzata szervezi egy regionális hulladéklerakó és -hasznosító megvalósítását. A térség mintegy 250 ezer lakosát érintő fejlesztés várhatóan EU-támogatással valósul meg. A 300-500 millió forintra becsült beruházás körülbelül ötven évre oldja meg a hulladékgondokat. A település vízellátásáról és szennyvízkezeléséről a Halasvíz Kft. gondoskodik, amelyben az önkormányzatnak döntő részesedése van. A fejlesztési elképzelések között kiemelt szerepet kap a szennyvízcsatornázás, valamint a szennyvíztelep fejlesztése, melyek 2003-ig valósulhatnak meg, több mint 1,5 milliárd forintból. A város 150 millió forintos közvilágítás-korszerűsítési programja befejeződött. Az elmúlt tíz évben 130 út kapott szilárd burkolatot, így mára 30 alá csökkent a városi földutak száma. A településen a szennyvíz-csatornázottság 40 százalékos, elsősorban az ipari területeken és a lakótelepeken épült ki a hálózat. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság 95, míg a gázellátás 65 százalékos.
Kiskunhalas idegenforgalmi adottságai nem vetekednek a romantikus hegyek és a vízi paradicsomok üdülőközpontjaival, ám talán kevesen tudják, hogy a térség az ország legnapfényesebb területe. A város északi határában a Sóstó főleg csónakázásra és horgászatra alkalmas, bár a fürdés sem tilos. A városi termál- és gyógyfürdő három különböző hőmérsékletű fedett gyógyvizes medencével, a szabadban pedig úszó- és kismedencével várja egész évben a vendégeket. Az 1982 óta gyógyvízzé nyilvánított hévíz kútja napi 1200 köbméter 48 fokos jódos-alkalikus hévizet képes a felszínre hozni. A helyhatóság a gyógy-idegenforgalmi fejlesztés megalapozására - pályázati forrásból - jövőre befejezi a termálfürdőt övező 16 hektáros fejlesztési terület tájrendezését és feltárását. Elkészült a fürdő továbbfejlesztését célzó program is, amelynek alapján pályázati és egyéb külső források bevonásával mintegy 400 millió forintos beruházást terveznek.
A város legismertebb különlegessége a halasi csipke; készítése ma is megcsodálható a Csipkeházban, ahol rendszeresen rendeznek nemzetközi kiállításokat.
Kiskunhalason három szálloda működik 250 ággyal, ugyanennyi szálláshely érhető el panziókban és motelekben. A városban 120 ezer fős vonzáskörzetű, 700 ágyas kórház működik. Az oktatási intézmények a közoktatási struktúra szinte teljes körét magukban foglalják. A polgármester a lakáshelyzetről szólva elmondta: az utóbbi négy évben 800 új lakás épült, ebből 250 önkormányzati közreműködéssel. A lakásbővítések, tetőtér-beépítések száma ugyanebben az időszakban közelített a kétezerhez. Az önkormányzat idén újabb 54 bérlakás építésére nyújtott be pályázatot.
Hofmeister Zoltán
Hofmeister Zoltán