Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével együtt nevezik „matyóknak”. Színes népviseletükkel, hagyományaikkal különleges néprajzi egységet alkottak és alkotnak még ma is a katolikus matyók a környező települések protestáns népessége között. Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati kapuja, a dél-borsodi kistérség központja. Régóta iparosodott város (épületelemgyár, gép-, fa-, bútor-, ruhaipar), mezőgazdasága viszont csak az utóbbi évtizedekben fejlődött jelentősebben. Mezőkövesden csaknem kétszáz társas vállalkozás működik, a nyilvántartott egyéni vállalkozók száma meghaladja az ezret - tudtuk meg Halmai Gyula polgármestertől. A település földrajzi fekvéséből adódóan itt halad át egyebek mellett a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvériség II. földgázvezeték. A városban tavaly decemberben jött létre a Mezőkövesdi Ipari Park. Az iparipark-pályázat négy ütemre bontva készült el, ebből egyelőre az első ütemben kijelölt 32,2 hektáros terület kapta meg az ipari park címet. Eddig mintegy 23,5 hektárt foglaltak el a betelepülő vállalkozások, mint például a Matyó Mezőgazdasági Szövetkezet, a Thermál-Coop Kft. és az Exir Rt. Utóbbi részére az önkormányzat egy 6 hektáros területet már értékesített, további 4 hektárt pedig egy épületasztalos-termékeket gyártó cégnek kíván eladni a helyhatóság. Az önkormányzat fontolgatja, hogy a Gazdasági Minisztériumnál kezdeményezi az ipari park cím kiterjesztését a második ütemre is. Az ebben szereplő terület nagysága 36,5 hektár. Ha a későbbiekben ez is szűkösnek bizonyulna, a park bővíthető 37,3, illetve további 44,2 hektárral. A Mezőkövesdi Ipari Park egyelőre nem kínál különszolgáltatásokat, ám az önkormányzat tervei között szerepel egy kezdő vállalkozásokat segítő inkubátorház létesítése. Ennek tervezését az illetékes megyei területfejlesztési tanács is támogatja. Az önkormányzat vezetése úgy látja: az ipari park gyors betelepülését lehetővé teszi, esetleges további bővítését indokolja, hogy az elmúlt időszakban az M3-as Budapesthez közeli részén megnőtt a külföldi beruházók aktivitása. Így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Mezőkövesd várhatóan az elsők között lesz, ahol letelepszik a nemzetközi tőke. A térség gazdasági életének meghatározói ma még a volt gépipari üzemek, amelyek a privatizációt követően igen eredményesen gazdálkodnak.
Mezőkövesd belterületi úthálózata meghaladja a 100 kilométert, ennek több mint 90 százaléka szilárd burkolatú. A kiépített járdák hossza 103 kilométer, a kerékpárúté 5,5 kilométer. A város közműrendszere folyamatosan épül. Az elektromos hálózat és a vezetékes ivóvíz mindenhol rendelkezésre áll, a szennyvízcsatorna a lakótelepeken és a fontosabb útvonalak mentén épült ki. A lakóépületek és az intézmények túlnyomó része vezetékes gázcsatlakozással rendelkezik.
A település idegenforgalma jelentősnek mondható, ami egyrészt a XIX. század végén virágzó matyó népművészetnek, másrészt a Zsóry gyógyfürdőnek köszönhető. A Mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő Magyarország egyik legnagyobb és legismertebb gyógyfürdője, amely évről évre több látogatót vonz. A fürdő az utóbbi években nagyot fejlődött, és napjainkban is folyamatosan korszerűsödik. Az önkormányzat vezetése szerint a fejlesztések finanszírozására garanciát jelent többek között az EU regionális politikája és a magyar kormány által meghatározott idegenforgalmi, köztük gyógy-idegenforgalmi program. A 3. számú főútvonal mellett, 11,5 hektáros területen fekvő fürdő fejlődését kisebb fáziskéséssel követi az azt körülvevő üdülőterület fejlesztése. A fürdő vendégeit többek között fedett és nyitott termálmedencék, óriás vízi csúszda, feszített víztükrű fedett uszoda, valamint kondicionálóterem várja. A látogatók száma évente mintegy 400 ezer fő, ez országos szinten a negyedik legjobb eredmény.
A város vezetése többféle kedvezménnyel kívánja a beruházásokat ösztönözni. Azok a vállalkozók, akik legalább 250 millió forintot költenek beruházásra vagy minimum 20 új munkahelyet teremtenek, 3 évig adómentességet élveznek. Az adómentesség 500 millió forint feletti beruházás és 20 új munkahely létesítése, illetve 50 új munkahely létesítése esetén öt évre terjed ki. A település munkanélküliségi rátája egyébként a régióban tapasztalható 10-15 százalékkal szemben csupán 8-9 százalékos. Mezőkövesd önkormányzata tavaly a helyi adóbevételekből 241 millió forintot realizált, az idei tervek 267 millió forintról szólnak.
A helyi önkormányzat beruházási, fejlesztési tervei között az egyik legnagyobb volumenű a nyugati elkerülő út megépítése, amely központi beruházás keretében mintegy 1 milliárd forintot igényel. Ugyancsak jelentősnek mondható a Zsóry Gyógy- és Strandfürdőben a gyógyászati részleg rekonstrukciója és bővítése, amelynek keretében többek között új termálmedencéket létesítenek és egy gyógyvízkutat is fúrnak. A Széchenyi terv támogatásával megvalósuló beruházás 575 millió forintba kerül. A város 50-60 millió forintot fordít közúti fejlesztésre. A távlati tervek között gyógyszálló, művészeti iskola, valamint egy piac-csarnok létesítése is szerepel. A helyhatóság a közeljövőben pályázatot kíván benyújtani a Széchenyi terv keretében bérlakások építésére. Ebben 16 szociális alapon bérbe adható lakás megvalósítására kérnek támogatást. A tervezett többszintes lakóépület bekerülési költsége előreláthatólag 120 millió forint. A város vezetésének tervei között szerepel még a fiatalok otthonteremtését segítő „fecskeház” létesítése, a nyugdíjasok életkörülményein könnyítő nyugdíjasház építése és közművesített lakótelkek kialakítása. Mezőkövesden az új építésű lakások, családi házak jelenleg 100-140 ezer forint közötti négyzetméteráron épülnek, míg a meglévő lakótelepi lakások árai négyzetméterenként 70-100 ezer forint között mozognak. Az építési telkek ára elhelyezkedéstől függően 5 és 10 ezer forint közötti négyzetméterenkénti áron mozog. Mezőkövesden a sportélet legjelentősebb szereplője a Mezőkövesdi Sport Egyesület, amely az idén 14 millió forintból gazdálkodik.
Hofmeister Zoltán
Hofmeister Zoltán