A legnagyobb tatai cégek között van a Mirelta Hűtőtechnikai Holding Kft., a Güntner-Tata Hűtőtechnikai Kft., a Tatai Cserépipari Rt., a Tatai Téglaipari Kft., a Kemobil Vegyipari Termelő és Értékesítő Rt., a Karsai Holding Rt. és a Polarkem Nemzetközi Vegyipari Kft. Tavaly csaknem 1 millió dollárt ruházott be itt a hűtőházak, építőipari panelek, valamint ipari és kereskedelmi hűtők gyártásával foglalkozó kanadai Coldmatic Building Systems. A szolgáltató szférában a szállodaüzemeltetésben és lovas turizmusban érdekelt Gasztro-Kristály Vendéglátóipari Rt. játszik jelentős szerepet, a mezőgazdaságban pedig a Tatai Mezőgazdasági Rt., valamint az Agrárker Szövetkezet. A hajdani nagy cipőgyár romjain számos cipőgyártó kisvállalkozás jött létre. Nagy bevásárlóközpont eddig nem települt Tatára, és – mint Bálint Csaba alpolgármester elmondta – nem is látnák szívesen, mert az önkormányzat meg akarja őrizni a kisváros történelmi hangulatát. A munkanélküliség aránya 7 százalék. A Városgazda Kht. Tata városüzemeltetési vállalkozása. Idén több mint 20 millió forintos befektetéssel egy kisüzemet hoztak létre megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására.
Néhány hónapja alakult a Tata Ipari és Logisztikai Park Kft., amelynek fő feladta, hogy ipari, illetve logisztikai célra használható telket biztosítson az oda települőknek az autópálya mellett. A kft. alaptőkéje 3 millió forint, tulajdonosa pedig – azonos tulajdoni hányaddal – az önkormányzat és négy vállalat. A 20 hektáros terület a napokban pályázza meg az ipari park címet. Az infrastruktúrája csaknem teljesen ki van építve. Az önkormányzat két év alatt 25 millió forintot fordított erre, és pályázatok útján több mint 42 millió forintot nyert. A tervek szerint néhány hónap múlva elkezdik az ipari parkba vezető feltáró út építését is. A területből 9-10 hektár az önkormányzaté volt, amelyet aztán eladott négy ide települő vállalkozásnak. Ezek között van mélyépítő, finomlemez-megmunkáló és hűtőházi elemeket gyártó. Mint az alpolgármester elmondta, sok az új érdeklődő is. Ha a mostani földterület nem lesz elegendő, lehetőség van arra, hogy 34 hektárral bővítsék.
Tatán a termelő vállalatok 1,7–2 százalékos iparűzési adót fizetnek. A pénzintézeteket, a biztosítókat, a kaszinókat és a sportfogadást szervező vállalkozásokat 2 százalékos adó terheli. Ha egy cég 1 milliárd forintnál kisebb összeget ruház be a városban, akkor sávosan 1-től 4 évig terjedő adómentességet kaphat, majd ugyanannyi időre 50 százalékos adókedvezményt. Ha a beruházás értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, egyedi megállapodást kötnek a kedvezményekről. Tatán van ingatlanadó is: évi 50 forint négyzetméterenként lakásokra, 50–350 forint garázsokra, műhelyekre és üdülőkre. A jövő év elejétől a tervek szerint lesznek olyan új kedvezmények is, amelyekkel arra fogják ösztönözni a „garázsműhelyek" tulajdonosait, hogy költözzenek az ipari parkba.
Tata költségvetése az idei évre 3,5 milliárd forint. Több mint 1 milliárd forintot tudnak fejlesztésre fordítani, eddig még soha ennyi nem jutott erre. Helyi adóból 42 millió forint származik, központi forrásból pedig 1,526 milliárd forint. Tatának 1999-ben 130-140 millió forintos hiánya volt, ma pedig már mintegy 140 millió forintos tartaléka.
Jelenleg a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése a legnagyobb önkormányzati beruházás. Erre idén 470–570 millió forintot fordítanak. Az összesen 900 millió forintba kerülő beruházás tavalyelőtt indult, és a tervek szerint 2002-re fejeződik be. A költségek felét fedezi a céltámogatás, 20-30 százalékára pedig a vízügyi alapból lehet pénzt szerezni. A szennyvíztisztító kapacitása egyelőre kihasználatlan. A másik fontos cél az útépítés. Tatán még sok burkolatlan út van. Az idén a tervek szerint 9-10 utca kap burkolatot, és a munkálatokat jövőre is hasonló ütemben kívánják folytatni. Ez évi 200 millió forintba kerül. Szó van egy körforgalmi csomópont kialakításáról is. Ennek költsége meghaladja a 300 millió forintot, de 180-200 millió forintot sikerült pályázati úton szerezni. A harmadik jelentős fejlesztési cél idén egy iskola 40 millió forintba kerülő bővítése.
Ami a hulladékkezelést illeti, jelenleg Tatabányára és Oroszlányra szállítják a szemetet Tatáról. Volt ugyan a városban egy korszerűtlen hulladéktároló, de ezt már bezárták, most pedig rekultiválni kellene. Ennek költsége várhatóan több tízmillió forint lesz, amihez a város állami pénzeket pályáz majd meg. Külön gondot okoz, hogy sok a szemét; az önkormányzatnak évente 8-10 millió forintot kell fordítania az eltakarítására.
Bár Tata településszerkezete olyan, hogy tömbös lakást nem nagyon lehet a városban építeni, az önkormányzat kijelölt egy 4,5 hektáros területet a bel- és a külterület határán, ahol ez megvalósítható lenne. Mint az alpolgármester elmondta, mintegy 100 szociális bérlakásra lenne igény. Az idén saját erőből 5-10 lakást tudna építeni a város, többre csak akkor van esély, ha sikerül pályázati pénzhez jutni. A városban van egy 100 ágyas belgyógyászati, illetve szív- és érrendszeri rehabilitációs kórház is. Az épület régi, de fel van újítva, az intézmény eszközállománya jó. Adóssága nincs, sőt még önálló fejlesztésekre is képes. Az idén az önkormányzat mintegy 30 millió forintért egy röntgengépet vásárol a kórháznak.
Tatának komoly – és a világon csaknem egyedülálló – környezetvédelmi problémája van: a város környékén több száz karsztvizes forrás volt, ezek a bányák művelése során elapadtak, és legtöbbjüket betemették. Fölöttük házak, iskolák épültek. A víz azonban ott lappang a mélyben, és számítani lehet arra, hogy a város legmélyebben fekvő területein felszínre törnek a források. Mivel több milliárd forintos beruházásról van szó, és a kár egyébként is a bányaművelés következménye, nyilvánvaló, hogy állami beavatkozásra van szükség. Már elkészültek a rehabilitációra vonatkozó műszaki felmérések.
Komoly gondot okoz az is, hogy az Öreg-tó szennyezett. A tóban 1985-ig fürödni is lehetett, de az elmúlt évtizedben sok tisztított szennyvizet vezettek bele, és ezt nem tudta ellensúlyozni a tóba ömlő néhány kis patak vize. Az iszapban nitrogén és foszfor rakódott le. Bonyolítja a helyzetet, hogy az Öreg-tó állami tulajdonú, és mint völgyzárógáttal ellátott tározó tónak árvízvédelmi feladatai is vannak. Amíg pedig ezeket el tudja látni, az állam nem avatkozik be. Segítséget jelenthet, hogy Tata holland testvérvárosa, Alkmaar bábáskodásával tavaly októberben olyan keretszerződés született a magyar és a holland kormány között, amelynek keretében a kiválasztott referenciaterület a tatai lett, és így mindkét probléma megoldása elkezdődhet. A tervek szerint a terület bérlője 2002-ig 300 millió, később pedig 500 millió forintos beruházással víziparkot hoz létre a Fényes-fürdőn, így addigra már részben hasznosul a karsztvíz.
Tata kiváló természeti adottságainak köszönhetően kitüntetett szerepet játszhatna a környék idegenforgalmában. A városban jelenleg kilenc szálloda és panzió, két vendégház és egy motel van, ahhoz viszont, hogy sok turista látogasson a városba, vonzó programokra is szükség lenne. Az önkormányzat már tett lépéseket ebbe az irányba; néhány éve már megrendezik a többnapos „Víz, zene, virág" fesztivált, idén pedig megállapodtak a színházzal, hogy nyáron hat előadást tartanak a szabadtéri színpadon.
V. É.
Vámos Éva