Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi cégek leginkább a megérzéseikre hagyatkoznak, ha a partnereik megbízhatóságáról kell véleményt alkotniuk. Ez különösen akkor kockázatos, ha a vevő halasztott fizetéssel egyenlíti ki a számlát. Átlagosan Magyarországon a számlák 54 százalékához kapcsolódik halasztott fizetés, ezek átlagos határideje 27 nap - derült ki az Atradius 2010 első félévére vonatkozó felméréséből. Ehhez képest a tényleges fizetési határidő harminc nap.
Ez első pillantásra nem is tűnik annyira rossznak, ám azt is hozzá kell tenni, hogy a külföldi partnerekkel szemben nem ennyire jók a mutatók: itt csak 42 nap után látnak pénzt a társaságok. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy eleve csak nagyobb fizetési határidő mellett tudnak megállapodást kötni - a magyarországi ügyletekhez képest 35 nap az átlag -, másrészt érdekérvényesítő képességeik is rosszabb hatásfokkal működnek, mint a belföldi partnerekkel szemben.
A fizetési határidők alkalmazása során a magyarországi vállalkozásokat viszonylag kevéssé érdekli, hogy partnerük milyen országból származik: nálunk csak az esetek 23 százalékában van ennek jelentősége, Európában pedig a cégek 35 százalékának számít, honnan származik a partner. Még kevésbé számít az, hogy a társaság milyen szektorban tevékenykedik.
Meglepő, de a magyar cégeknek csak a 17 százaléka számára fontos a számla kiállításakor és a fizetési határidő megállapításakor, hogy a vevője milyen ágazathoz tartozik. Ez az arány Európában 34 százalék. Ami valójában számít, az a saját tapasztalat, vagyis a "vevő típusa" - a társaságok 44 százaléka ennek alapján határozza meg a fizetési határidőt. Persze az egyedi ismérvek nem csak a magyar cégek számára fontosak, hiszen az európai társaságok több mint fele saját tapasztalataira hagyatkozik.
Jelentős a különbség azonban abban a tekintetben, hogy mik is ennek a saját tapasztalatnak az elemei. A magyar cégek nem szívesen szánnak arra többletforrásokat, hogy monitoringozzák a partnereiket, legfeljebb az ingyenes céginformációkra hagyatkoznak.
A követeléskezelési gyakorlatokban ugyanakkor van némi fejlődés. Alapvető, ám csak a cégek 53 százaléka él a fizetési felszólítás küldésével, 38 százalék utánanéz a partner pénzügyi helyzetének, 34 százalék hajlandó valamelyest hosszabbítani a fizetési határidőn. Nőtt valamennyit azok köre, akik saját kockázatkezelési stratégiát dolgoztak ki és azoké is, akik hitelbiztosítást kötnek. Utóbbiak aránya azonban még mindig csak 14 százalék, ami azt jelenti, hogy ebben a piacban még óriási a potenciál.
A cégek számláinak nagy részét, 66 százalékát időben fizetik ki a partnerek. Nagyjából a számlák 14 százalékánál egy héten belüli a csúszás, 11 százaléknál egy hét és egy hónap közötti. Igen nagy, kilenc százalék azon számlák aránya, ahol a csúszás több mint egy hónapos.
