A tudatosság hiányával jellemezhető a hazai kis- és közepes méretű vállalatok, illetve intézmények energiaköltségekhez fűződő viszonya és ezzel kapcsolatos gyakorlata - derül ki a BellResearch és a MentorPartner Energia Riport kutatásából. Az eredmények szerint ezek a szereplők közel 800 milliárd forintot költenek áramra és gázra, kellő energiát mégis csak kevesen szánnak e kérdésekre. Az energiaköltségek csökkentésének módja lehet egyrészt a felhasznált mennyiség csökkentése - például szigorúbb házon belüli szabályozással vagy energiahatékonysági beruházásokkal. A másik út a beszerzési árak csökkentése, jobb szerződéses feltételek elérése, a kereskedők versenyeztetése vagy beszerzési társuláshoz való csatlakozás lehet. Mindkét megoldás azt követeli meg a döntéshozóktól, hogy tisztában legyenek mind a saját fogyasztási szokásaikkal és igényeikkel, mind a piaci viszonyokkal - véli Virágh Miklós, a BellResearch kutatási igazgatóhelyettese. A tanulmány éppen e dimenziókban tárt fel komoly hiányosságokat: a cégek energiaügyekben illetékes döntéshozói az esetek közel felében nem tudták volumenben kifejezni saját felhasználásukat, negyedük pedig a ráfordításokkal sem volt tisztában. A működési, nem anyag vagy béjellegű kiadások közel 40 százalékát az energiaköltségek teszik ki - ez egy szerződő cég, illetve intézmény számára átlagosan évi 12 millió forintos áram- és közel 17 milliós gázszámlát jelent.
Saját cége versenyképessége szempontjából csak minden második megkérdezett tartotta jelentős tényezőnek az energiaköltségek alakulását. A makrogazdasági adatok azonban arról tanúskodnak, hogy Magyarország az energiahatékonyság terén is lemaradásban van. A kutatásban vizsgált cégek és intézmények 40 százaléka tett vagy tervez lépéseket tenni az energiaköltségek csökkentésére, de ezeknek is csak töredéke beruházásigényes fejlesztés, inkább átszervezésben, szigorúbb belső szabályozásban gondolkodnak a megkérdezettek. A cégek negyede, illetve ennél is kevesebb intézmény kért ajánlatot legalább egy áramkereskedőtől az utóbbi egy évben, a gázpiacon pedig még alacsonyabb ez az arány.
