Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közbeszerzési törvény szeptember 15-től életbe lépett módosításai révén a kkv-szektor nagyobb szerephez juthat az állami, önkormányzati megrendelésekben - mondta Morvayné Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgáló vezető főtanácsosa. Ez egyebek mellett az adminisztrációs terhek csökkentésének és az értékhatárok módosításának köszönhető.
A kkv-k eleve könnyebb helyzetben vannak, ha olyan megrendelést akarnak megszerezni, amelyhez nem szükséges tendert kiírni - a statisztikák szerint ugyanis jóllehet darabszámban a kiírások kétharmadát megnyerik, ez az értékben egyáltalán nem tükröződik. Szeptembertől tágabb teret kaphatnak a kisebb cégek, mivel jelentősen megemelkedett az értékhatár, ami fölött kötelező a tender kiírása. Eddig minden nyolcmillió forint feletti beszerzést meg kellett hirdetni, szeptember közepétől viszont már csak 25 millió, építési beruházás esetében 80 millió forint felett kötelező ez.
Szintén könnyíti a kkv-k dolgát, hogy több adminisztrációt csökkentő elem is megjelent a szabályozásban. Így nem kell hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni a tenderbe. Sokat segít az is, hogy nem kell olyan adatokat igazolni, amelyek hozzáférhetők nyilvános adatbázisból is. Idetartozik például a köztartozásmentes adatbázis.
A kiírók is tehetnek azért, hogy a kkv-szektor nagyobb arányban képviseltethesse magát a közbeszerzésekben. Tipikusan ilyen elem a rendszerben a részajánlattétel lehetősége. A nagy értékű projekteknél olyan követelményeknek kell megfelelni, amire a kisebb cégek nyilvánvalóan nem képesek, ám ha az adott beruházást részekre bontja a kiíró, az egyes részkövetelményeket már teljesíteni tudják. Arról sem szabad megfeledkezni - mondta a szakértő -, hogy a bírálat során nem a legolcsóbb ajánlatot kell kiválasztani, hanem azt, amelyik összességében a legelőnyösebb. Az ugyanakkor sok esetben a legolcsóbb ajánlat felé billentheti a mérleg nyelvét, hogy a bírálati szempontok között az ár túlzott jelentőséget kap.
