- Jövőre nagyjából 80 milliárd forint összegű adminisztrációcsökkentést tervez a kormány. Milyen változásokra lehet számítani?
- Négy év alatt 800 milliárd forint teher kerül le a vállalkozások válláról, ennek első eleme lesz a jövő évi, 80-100 milliárdos leépítés. A tehercsökkentés sok apró dologból tevődik össze, nagyjából a belső bürokrácia átalakításával érhető el ekkora csökkentés. Számos elem egyszerű szabályozási kérdés: hányszor kell adott dokumentumot benyújtani vagy éppen hányszor változik évente a szabályozás. A teljes, 800 milliárdos csökkentés összetettebb munka, s itt már szükség lesz a vállalkozások bevonásra is.
- Az adminisztrációcsökkentés része az adónemek számának mérséklése is. Említette, hogy 10-12 adónemmel elégedett lenne. Miket kellene kivezetni?
- Rossz politika, hogy egy probléma kezelésére rövid távra kitalálnak valamit, majd azt folyton módosítják. Ilyen a termékdíj szabályozása is. Ezt az alaplogikát kellene átalakítani. Kérdésére válaszolva, véleményem szerint húsz körüli adónem mellett működtethető lenne a rendszer.
- Az szja egykulcsossá tételével inkább a lakosságnak kedveznek, nem a vállalkozásoknak, a cégek csak közvetve érzik ennek hatását, nem kell például béremelésre költeni. Nem inkább a vállalkozásoknak kellene most kedvezni?
- Közvetve a vállalkozásokra is kedvezően hat, hiszen ha több marad az embereknél, akkor bővül a kereslet is. Vagyis a fogyasztás emelkedéséből a cégek is profitálnak.
- Az adminisztrációcsökkentés mellett azon is dolgozik a kormány, hogy a folyamatban lévő nagy és kiemelt projekteket áttekinti. Mekkora pluszforrásra számítanak ebből, hiszen szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak 150-200 milliárd forint kerülhet a vállalkozásokhoz, ami nem túl sok.
- Még zajlik pár nagyprojekt áttekintése, mert vagy nem illeszkednek a rendszerbe vagy a fenntartásuk kérdéses. Ez azonban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékességi körébe tartozik.
- Az új Széchenyi tervvel kapcsolatban olyan kritikák fogalmazódtak meg, hogy fennáll a veszély, mire elindul, a régi pályázatok kifutnak. Vagyis vákuum keletkezik, aminek következtében megtorpan a beruházási kedv.
- Három hónapról van szó, ez nem nagy idő, ráadásul a vákuum szűkülni is fog az új rendszer gyorsasága miatt. Valóban lesz egy átmeneti időszak, ami jelenthet problémát, de ez biztosan nem okoz majd visszafordíthatatlan károkat.
- Az átalakítás azt is jelenti, hogy kevesebb közvetítő szerv lesz. A mostani negyven helyett nagyjából mennyi marad meg?
- Egyszerűbb pályázati és intézményi rendszer kialakítása a cél. Mi az előbbi kidolgozásáért felelünk, a rendszer fenntartása a fejlesztési tárca feladata. A mostani bonyolult hálózatot a túlbiztosítás miatt alakították úgy, hogy minden brüsszeli követelménynek megfeleljen. A végén azonban már azon is jóval túlmutatott. Amellett, hogy költséges, minél nagyobb egy rendszer, annál inkább jellemző rá a korrupció.
- Azzal, hogy kevesebb pályázat lesz meghirdetve az új Széchenyi terv keretében, azt jelenti majd, hogy a cégek egyenként több pénzt kaphatnak, vagy egy-egy pályázatnak nagyobb lesz a kerete?
- Tágabb lesz a rendszer, nem minden egyes dologra kell majd pályázatot kiírni. A közelmúltban lezajlott konzultáció alapján most finomítjuk ezt. Az igények felmérésekor a vállalkozások véleménye volt a fontos, most viszont a pályázatok kialakításakor a pályázatírók és tanácsadók észrevételeire számítunk.
