Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemcsak előnyei vannak, ha egy társaság az eva szerint adózik. A könnyített, szinte nem is létező adminisztráció és az evás cégek áfabeli megítélése ugyanis azzal jár, hogy az evások nem indulhatnak uniós pályázatokon.
Eleve szűkre szabott azoknak a társaságoknak a köre, amelyek részesülhetnek az uniós támogatásban, hiszen annak az a lényege, hogy működőképes vállalkozásokat segítsen fenntartható fejlesztéseket megvalósítani. Ennek tükrében a pályázó csak akkor juthat hozzá a támogatáshoz, ha nincs köztartozása - vagyis hiába nyeri meg a remélt összeget a társaság, azt addig nem folyósítják számára, amíg köztartozását nem egyenlítette ki. Összességében a működő vállalkozások közül - éves szinten 340 ezren nyújtanak be adóbevallást - nagyjából 70-150 ezerre tehető azok száma, amelyek prosperálnak, így esélyük van arra, hogy induljanak tendereken.
A bevallás benyújtásánál vagy a köztartozások megfizetésénél keményebb előírások is vannak persze, hiszen bizonyos feltételek már az induláshoz is szükségesek. Sikeres pályázó csak olyan társaság lehet, amelyik kettős könyvvitelt folytat és áfafizetésre kötelezett. Ennek fényében az evások eleve ki is estek a potenciális pályázói körből, mivel nem tudnak áfát elszámolni, lévén nem alanyai az áfának, nem is tartoznak az áfatörvény hatálya alá. Az csak ráadás, hogy közülük csak igen kevesen vezetnek kettős könyvvitelt, túlnyomó részük ugyanis csak bevételi nyilvántartást készít. Másra nincs is szükség, hiszen mivel nem tudnak költséget elszámolni, nem is gyűjtenek számlát.
Az evások ugyanakkor ezen kitételek mellett nevesítetten is ki vannak zárva a pályázói körből. Ennek több oka is van. Egyrészt az evások nem gyűjtenek számlát, nem számolnak el áfát. Márpedig a pályázatok utófinanszírozásúak, vagyis a benyújtott számlák ellenében kapják meg a társaságok a támogatást. Erre azt is lehet mondani, hogy legfeljebb gyűjtenek az evások számlát, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű - kettős könyvvezetés nélkül sokat nem érnek a számlák sem, amelyekkel egyébként sem tud mit kezdeni a cég. (Az APEH ugyan előírta a kapott számlák gyűjtését, de arra nincs kötelezve az evás cég, hogy kérjen számlát.)
Az eva csak úgy kaphatott annak idején zöld jelzést az Európai Bizottságtól, hogy az nem befolyásolhatja a közösségi piacot. Ennek eredményeképpen az evások nem válthatnak ki uniós adószámot. Ez azt jelenti, hogy közösségi ügyleteket csak komoly versenyhátrányból indíthatnak, hiszen közösségi adószámmal áfamentesek az ügyletek, anélkül viszont áfásak. Így ezek a társaságok lényegében csak Magyarországon működhetnek, más tagállamban komoly hendikeppel indulnak.
Könnyű belátni, hogy a határok közé szorításhoz az unió a támogatáspolitikában is ragaszkodott. Az evás cégek ugyanis egyértelműen versenyelőnybe kerültek volna a többi tagállam vállalkozásaival szemben, tehát kézenfekvő volt a társaságok kizárása.
