Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakosított hitelintézetté kíván válni a kis- és középvállalkozások hitelfelvételét készfizető kezességvállalással segítő Hitelgarancia Zrt. A Bázel II. direktíva miatt az átalakulás után a társaság által nyújtott garanciának sokkal nagyobb súlya lehet, mint most – mondta Király Zsolt marketingigazgató. A Bázel II. direktíva ugyanis újrafogalmazza a bankok számára, hogy milyen tőketartalékot kell képezniük a kölcsönök után. Amennyiben pénzintézetként biztosít készfizető kezességet a Hitelgarancia, úgy a kereskedelmi vagy befektetési bankok számára a kihelyezett hitel után csökkenhet a tőketartalék-képzés, ami mérsékelheti a hitelezés költségét. Ennek kedvező hatását a bankok közötti verseny miatt végső soron a hitelfelvevők élvezhetik, hiszen a kockázat és a költség csökkenését a bank a kedvezőbb kondíciókban érvényesíteti. Így nemcsak a hitelt nyújtó bankok számára lehet fontos a Hitelgarancia átalakulása, hanem a kis- és középvállalati szektor számára is. A Hitelgarancia ezzel markánsabban vehet részt a kkv-szektor fejlesztésében.
A társaság többségében állami tulajdonú vállalat, ám részvényesei között megtalálható szinte valamennyi Magyarországon bejegyzett hitelintézet és a takarékszövetkezetek többsége is. A tulajdonosok tavaly hagyták jóvá azt a stratégiát, amely fő célként nem a profittermelést, hanem a kis- és közepes vállalkozások segítését tűzte a szervezet zászlajára. Ennek eredménye volt a garanciadíjak csökkentése, a garantálható hitelösszegek megemelése, az ügyfélkör szélesítése és a termékskála jelentős kiszélesítése. Annak ellenére, hogy a Hitelgarancia kizárólag készfizető kezességvállalással foglalkozik, mégsem tekinthető egytermékes vállalkozásnak, hiszen a vállalkozói fejlesztési hitelek mellett bankgaranciához, faktoringszerződésekhez, valamint termelőeszközök pénzügyi lízingszerződéseihez és kockázati tőkejuttatáshoz kérhető kezességvállalás. Király Zsolt szerint a különböző pénzügyi termékekhez kapcsolódó kezességvállalás egy-egy önálló termék, illetve az egyes bankok speciális termékeihez kapcsolódó, egyszerűsített bírálati eljárású kezességvállalás mind önálló termék, így a Hitelgarancia Zrt. közel 50-féle terméket kínál.
A kis- és középvállalkozások, jellegükből adódóan, a legkevésbé hitelképesek a piacon, így a fejlesztési terveiket megfelelő fedezet nélkül aligha képesek banki forrásból finanszírozni. A hitelhez jutás legfőbb gátját gyakran a bankok szigorú belső szabályzata jelenti. Például egy-egy projekthez szükséges kölcsön fedezetéül 150 százalékos ingatlanfedezetet kérnek, még akkor is, ha a beruházásban nemcsak fantázia, hanem jó megtérülési mutató rejlik. Ekkor léphet színre a Hitelgarancia, amely több oldalról vizsgálja a vállalkozást és a fejlesztési tervet. Komoly garanciabírálatot végez, amelynek természetesen megvan az ára. Király Zsolt szerint azonban nem feltétlenül jut a vállalkozás drága hitelhez, hiszen egyes hitelekhez állami kamattámogatást is igénybe lehet venni, ami csökkenti a költségeket.
A vállalkozások általában akkor kerülnek kapcsolatba a Hitelgaranciával, amikor bankjuk a hitelkérelemkor további garanciát kér. Ekkor a pénzintézet fordul a társasághoz, amely elbírálja a készfizető kezességvállalás kockázatát. A társaság kezességvállalását a költségvetés részben viszontgarantálja, így a hitelt nyújtó pénzintézet kockázata jelentősen csökken, ezzel könnyebbé válik a kölcsön folyósítása.
A Hitelgarancia szabályzata szerint a hitel 80 százalékára vagy maximum 800 millió forintra vállalhat kezességet. Király Zsolt elmondta, 2005-ben 224 milliárd forint kihelyezésénél működtek közre, ami azt jelenti, hogy 172 milliárd forintra vállaltak készfizető kezességet. Az átnyúló hitelek miatt a teljes portfólióban jelenleg 233 milliárd forint értékű kezességvállalás van, amely közel 300 milliárd forint kihelyezésnek felel meg. Tavaly a cég 24 500 hitelkihelyezésben vállalt készfizető kezességet és jelenleg közel 30 ezer ügyfele van.
A portfólióban a mikro- és kisvállalkozások súlya nagyjából 96 százalék, a közepes vállalkozások aránya 1-2 százalék. A kihelyezett hitelek volumenét tekintve a mikrovállalkozások 2005-ben az említett 172 milliárd forint 50 százalékát vették fel, míg a kisvállalkozások aránya 30 százalékos. A néhány százaléknyi közepes vállalkozás a volumen 20 százalékát adja, ami jelzi, mekkora különbség mutatkozik a mikro- és a közepes vállalkozások hiteligényei között.
