Csak zéró szén-dioxid-kibocsátású új építésű ingatlanokra adjanak ki építési engedélyt, a meglévő épületállomány teljes körű energiahatékonysági modernizációjára pedig indítsanak 2050-ig tartó fejlesztési programot - javasolta az ENSZ klímaváltozási konferenciáján a Knauf Insulation. A világ energiafelhasználásának 40 százalékáért épületeink a felelősek, egységes megoldás azonban nem alkalmazható energiahatékonyságuk javítására. India 2050-ben meglévő majdani épületeinek 70 százaléka például még meg sem épült, ugyanakkor Európában az épületállomány 1 százalékos éves bővülése mellett minden 10 új épületre mindössze 1 korszerűtlen lebontása jut.
A klímavédelem érdekében egyszerre kell kezelni az új építésű épületek és a már meglévő épületállomány energiahatékonysági fejlesztésének problémáját - mondta a konferencián Tony Robson, a Knauf Insulation vezérigazgatója. Ha a kormányok komolyan veszik a klímavédelem kérdését, praktikus, tömegesen elérhető megoldásokkal kell helyettesíteni a hangzatos környezetvédelmi varázsszavak mögé bújtatott üres politikai konszenzust - tette hozzá a szakember, aki a környezetszennyezés illegalitásához hasonlóan az "illegális épület", azaz az energiapazarló épület fogalmát is bevezetné. Kalkulációik szerint ha minden évben leszigetelnék a magyar családiház-állomány 10 százalékát, az tíz éven keresztül közel 80 ezer munkahelyet teremtene. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a tervezett hatósági, azaz a valós ártól a kedvezőbb irányba eltérített gázár az épületek energiahatékonysági állapotának konzerválásához, nem pedig fejlesztésének ösztönzéséhez vezethet.
