Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakértők álláspontja sem egységes abban a tekintetben, hogyan kellene átalakítani az uniós pályázatok rendszerét. Annyi persze bizonyos, hogy a mostani struktúra módosításra szorul: problémák vannak a pályázatok kiírásával, szövegezésével, a támogatási politikával. A cél az volna, hogy a kkv-k számára még rendelkezésre álló 800 milliárd forintot hatékonyabb és gördülékenyebb rendszerben lehessen kiosztani.
Akár politikai, akár szakmai indíttatásból, de a kormány is át kívánja alakítani az uniós pénzek leosztását. A programnak egyelőre csak a neve ismert, a részleteket az év hátralévő részében alkotnák meg. Eddig közel 500 szakmai javaslat érkezett az Új Széchenyi terv vitairatához, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter indított társadalmi vitára július végén. Az ígéretek szerint a következő lépés az lesz, hogy nyilvános konzultációkat szervez a kormány.
Kérdés, egyáltalán kik vesznek részt ezeken a konzultációkon. Azt ugyanis nem tudni, hogy a számos, a tárcákhoz érkezett szakmai javaslat honnan származik. Lapunk úgy tudja, hogy a pályázatíró cégekkel – amelyek az elmúlt években számos kritikát fogalmaztak meg az Új Magyarország fejlesztési tervvel kapcsolatban – semmilyen kapcsolatot nem alakított ki a kormány, vagyis a szakmai javaslatok sem tőlük származnak.
Ma a támogatások úgy működnek, mint a segélyek – mondta Böröcz András, a Prospera Europe Kft. ügyvezető igazgatója egy a Start Tőkegarancia Zrt. által szervezett háttérbeszélgetésen. Semmilyen visszajelzés, mérőszám nincs mögöttük, holott az ilyen támogatásokat egyfajta befektetésként kellene kezelni, a hozzáadott érték emelkedésével akár mérni lehetne a versenyképességet is, így ennek alapján lehetne kikalkulálni a támogatás megtérülését – tette hozzá Böröcz. Vagyis a cégektől arra vonatkozó vállalásokat lehetne beszerezni, hogy mennyiben tudják növelni a hozzáadott értéket – ebben benne lenne a munkahelyteremtés vagy a többletadó-fizetés is.
Problémát jelent, hogy eltérő pályázatoknál más és más vállalást kell tenniük a pályázóknak, ez lehet az árbevételhez, a létszámhoz, illetve az eredményhez kötött. Ehelyett értelmesebb lenne egy egységes rendszert alkalmazni több potenciális vállalási lehetőséggel. A pályázó választhatna, mit akar teljesíteni, hiszen egy többéves periódust figyelembe véve sok minden változhat, ám ha több vállalást teljesít egy cég, az már letett valamit az asztalra – mondta Körmendy Zsófia, a 4 Tender Hungary ügyvezető igazgatója.
Nem alakult ki egységes vélemény a tanácsadók között abban, hogy mely szektorokat volna érdemes támogatni, vagy kell-e egyáltalán preferált területeket kialakítani. A slágerterületek mellett – oktatás, egészségfejlesztés, energetika – a Prospera szerint nem jó megoldás a szektorspecifikus megközelítés, hiszen így diszkriminált lesz egy sor terület. Az sem segít, hogy a pályázati kiírások egysíkúak, vagyis lényegében minden pályázatra ugyanazok a cégek jelentkezhetnek, és ugyanazokat a cégeket ugyanazok miatt a felesleges előírások miatt kell elutasítani – mondta Fejes Katalin, az EU Pályázati Központ vezető tanácsadója.
A szakértők egy része szerint szükség lenne az adminisztráció további egyszerűsítésére – a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) szerint a legkisebb cégeknél be lehetne vezetni a söralátét egyszerűségű rendszert –, ám az EU Pályázati Központ nem osztotta ezt a véleményt. Fejes szerint már így is csökkentett adminisztrációnak kell megfelelniük a cégeknek, hiba volna eljutni odáig, hogy egy cégvezető küld egy sms-t, hogy támogatást szeretne.
A közvetítő szervezetek számát csökkenteni kellene, csakúgy, mint magukét a pályázatokét. Fontos lenne emellett a regionális és ágazati programokat összevonni. Várdai Enikő, az Árindex Forrásközvetítő Kft. szakmai igazgatója szerint sok esetben nehéz megmagyarázni egy pályázónak, miért vonatkoznak rá mint vidéki cégre teljesen más szabályok és feltételek, mint egy budapestire. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy a határidőket a közvetítő szerveknek is be kellene tartaniuk, mert most megbecsülhetetlen, mekkora lehet a csúszás a pályázatok kiírásban vagy elbírálásában.
