Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzetközi adótanácsadó- és könyvvizsgálópiacot vezető öt legnagyobb cég magyarországi képviselete nem szívesen közöl adatokat adótanácsadási tevékenységük üzleti súlyáról. Általános vélemény azonban, hogy a magyar megbízások súlya nem számottevő a nemzetközi piachoz mérten. Két cég közölt árbevételi, illetve nyereségmutatót, ám csak egyikük specifikálta azt a magyarországi tevékenységre. A PricewaterhouseCoopers kimutatása szerint a tanácsadás a teljes cégcsoportnak tavaly 17,3 milliárd dolláros bevételt hozott, amiből 3,4 milliárd dollár származott az adótanácsadás üzletágból. A KPMG Hungária Kft. adótanácsadási üzletágának forgalma a magyarországi társaságon belül 10-15 százalékos részesedést képvisel, s a nyereségképzésben is csaknem ekkora a divízió aránya tájékoztatta lapunkat Kajtár László. Eltérően ítélik meg a nagy adótanácsadók az üzletágban elfoglalt pozícióikat a magyar és a nemzetközi piacon. A cégek egy csoportja szerint a Big Five vezető szerepét különösen a multinacionális vállalatok esetében nem lehet kétségbe vonni, ám Alföldi Csaba szerint a fejlettebb jogi gazdaságú országokban az ügyvédi irodák sokkal nagyobb súlyt képviselnek az adótanácsadásban, mint Magyarországon. Alföldi úgy látja, hogy lassan a magyar jogi irodák is kiterjesztik tevékenységüket erre az üzletágra, ám a különbség még mindig igen jelentős.
A Big Five tagjai a részletek kidolgozására koncentráló jogalkotást látnak már csak szükségesnek a magyar jogszabályozásban is. Az egybehangzó vélemények szerint az adózással kapcsolatos jogszabályok eleget tesznek a fejlett piacgazdaságokban állított követelményeknek. Az európai uniós csatlakozással összefüggésben lényegében már csak az adómértékekben (például az áfa legalsó kulcsa esetében), illetve a kedvezmények jogosultjait érintően (például a társasági adókedvezményeknél) kell további módosításokat bevezetni. Az egyik szakember szerint a jogalkotásnak arra is törekednie kellene, hogy az ellenőrzések során az adóhatóság ne a formai hiányosságok, hanem az ügyletek tényleges tartalma alapján alkosson véleményt. Mások az adóhatóság szakmai színvonalának emelését, a vámelőjegyzések rugalmas, gyors ügyintézését tartják fontosnak. A módosításra szoruló területek közül külön kiemelték a külföldiek magyarországi letelepedéséről például a fióktelepekről szóló jogszabályok körüli bizonytalanságokat, amelyek sokszor okoznak gondot a befektetni szándékozóknak. A társasági adótörvényben egyebek mellett az egyesülésekkel kapcsolatban lesz szükség változtatásokra. A számviteli szabályok kapcsán az a kérdés, hogy a kormány saját nemzeti standardokat alakít ki e téren, vagy átveszi az IAS-t (International Accounting Standards Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok).
A magyarországi vállalatok tevékenységének, tulajdonosi struktúrájának átláthatóságát firtató kérdésünkre az adótanácsadók többsége azt a választ adta, hogy bár valóban léteznek nehezen nyomon követhető tulajdonosi szerkezetű cégek, azonban a saját ügyfélkörükről ez nem mondható el. Ennél markánsabb véleményt fogalmazott meg az egyik cég képviselője, aki szerint a Magyarországon zöldmezős beruházásba kezdett nemzetközi cégek tevékenysége és tulajdonosi összetétele átlátható, a privatizáció során bekapcsolódott nemzetközi tőkénél viszont már kevésbé rendezett a kép. Azon cégek esetében pedig, amelyek a magánosítást követően tisztán magyar tulajdonba kerültek például az MRP-szervezeteken vagy a menedzsment kivásárlásán keresztül , sokszor Sherlock Holmes-i képességek kellenek ahhoz, hogy világos képet lehessen alkotni a tulajdonosokról vagy a tevékenységről. Másik vélemény szerint a nemzetközi cégeknél gyakori, hogy a tulajdonosi szerkezetet az adózási szempontok miatt változtatják meg, ami a globalizáció kiterjedésével még nagyobb mértéket ölthet.
Baka Zoltán
