Az adótanácsadók egyesületének nincs információja arról, hogy Magyarországon hányan végeznek adótanácsadó tevékenységet. Ennek tisztázását is szolgálhatnák a szakmai képviseletek törvénymódosító javaslatai, ám azokat rendre figyelmen kívül hagyja az aktuális kormányzat mondta lapunknak Zara László. A MAOE elnöke szerint sokat segítene a szakmai normák szigorítása, ezért egyebek között felvetették a szakmai kamara létrehozását. Indítványuk megvalósulásának azonban vajmi kevés esélye van, hiszen a mostani pénzügyi vezetés eddigi intézkedései inkább a kamarák felszámolását célozták.
Legutóbbi javaslatuk az volt, hogy jogszabályban rögzítsék az adóbevallás készítésére jogosultak körét. Ez sem kapott azonban politikai támogatást, mivel a vállalatoknak újabb fizetési kötelezettséget jelentene, az adótanácsadóknak pedig az ellenjegyzésükkel immár felelősséget kellene vállalniuk a bevallásban foglaltakért.
Az elnök szerint a kisebb adótanácsadók piacán megjelentek a nagy cégek is. Úgy látja, hogy a gazdasági növekedés kedvezően hat az adótanácsadási piac bővülésére, ám bizonyos szerkezeti változások e téren elkerülhetetlennek tűnnek. A kisebb adótanácsadók száma a megszűnések, beolvadások miatt vélhetően csökken a jövőben, egyes cégek pedig „felnőhetnek” a középkategóriába.
Az uniós csatlakozással kapcsolatban Zara arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagság elnyerését követően az adóperekben született bírósági ítéleteknek egységessé kell válniuk. Jelenleg ugyanazon tényállással kapcsolatban teljesen eltérő ítéleteket hoznak, emiatt bizonytalanná vált, hogy mi számít jogkövető magatartásnak az egyes esetekben. Precedensjog ugyan nincs az EU-ban, ám egyes ügyek kapcsán olyan, a jogegységi döntésekhez hasonló ítéletek születnek, amelyek a későbbiekben irányadónak számítanak a hasonló vitákban állítja az egyesület elnöke. Ezek az ítéletek pedig az államigazgatásra nézve is kötelező erejűek.
(NAPI)
